Kínában az óriáspandák egyedszámának felmérése a hetvenes évek vége óta zajlik, azóta tízévente igyekeznek megismételni. Ez egy viszonylag hosszabb folyamat, az adatgyűjtés- és feldolgozás akár három évig is eltart.
"A mostani vizsgálat eredményei szerint örvendetes módon növekszik az óriáspanda-állomány, ugyanis 268-cal több példányt sikerült felmérni, mint 2003-ban. Az egyedszámuk megközelíti már a 1900-at" - mondta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
"A WWF logójában is szereplő óriáspandák érdekes sajátossága, hogy bár medvék, növényi táplálékon, elsősorban bambuszon élnek. Nagyon kevéssé szapora fajról van szó, tehát a párosodásuk, az utódok világrahozatala, az utódgondozás lassú és nehézkes folyamat. Nehezen találnak maguknak párt, ezért is fontos az, hogy a jelenlegi természetvédelmi koncepciókban szerepel az, hogy összekössék azokat a területeket, ahol ezek az állatok előfordulnak, mert akkor több az esély rá, hogy párt találnak maguknak. Azért fontos összekötni az élőhelyeket, mert a bambusz időnként, jellemzően a virágzása után, elpusztul, ezért az óriáspandáknak el kell tudniuk vándorolni egy olyan területre, ahol találnak táplálékot, ahol ugyanis elpusztul a bambusz, ott évtizedekig nem lesz erre lehetőségük. A legfontosabb az, hogy a védett területekből álló hálózat alakuljon ki a Közép-Kínai hegyvidéken. Szerencsére a mostani kutatásból az is kiderült, hogy az állatok által használt terület nagysága tíz százalékkal növekedett, már körülbelül két millió hektárt használnak aktívan, ez Magyarország területének a negyede-ötöde" - ismertette Gálhidy László.
"Kínában egyébként halálbüntetés jár egy óriáspanda elpusztításáért. Az állam nagy hangsúlyt fektet a faj megmentésére, kínai szimbólumnak is tartják, még diplomáciai szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy minden egyes panda, éljen a világ a bármelyik állatkertjében, a kínai állam tulajdona" - jelezte a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
Hanganyag: Fehér Anna Magda







