Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.23
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Először követték nyomon egy üstökös magnetoszférájának születését

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának (Wigner FK) magyar tudósai is részt vettek a Rosetta űrmissziónak abban a kutatásában, amely eddig közelről sosem vizsgált jelenséget, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös magnetoszférájának születését követte nyomon és elemezte.

A Science tudományos folyóirat pénteken megjelent számában közzétett tanulmány magyar társszerzői Szegő Károly, a Wigner FK tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja és Németh Zoltán, az intézet tudományos főmunkatársa. A tanulmány a lapszám egy hét cikkből álló sorozatába illeszkedik, amelynek folytatását tavaszra ígéri a magazin.

A "67/P" üstökös tavaly augusztusban még alig mutatott aktivitást, most azonban, a Naphoz közeledve egyre melegszik. Több kilométer magas gejzírekben tör fel a felszínéről a por és a gáz, novemberben a sugarak a 2-4 kilométert is elérték.

Jelenleg az üstökös már meglepően aktív. "Már több port lövellt ki, mint sok más üstökös a Naphoz legközelibb pontján" - hangoztatta Dennis Bodewits, a Marylandi Egyetem kutatója. A perihéliumot, azaz a Naphoz legközelibb pontot augusztusban éri el a 67/P.

A Rosetta űrszondán több műszercsoport végez méréseket: az üstökös anyagát, különböző jellemzőit mérik. Az egyik műszercsoport az üstökös közelében található töltött részecskéket vizsgálja, ez a Rosetta Plasma Consortium - mondta el az MTI-nek Szegő Károly.

A Rosetta űrmisszió elkíséri a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst annak ébredésétől a napközeli maximális aktivitás időszakáig. Kezdetben a napszél, vagyis a Napból érkező szuperszonikus töltöttrészecske-áramlás áthatol az üstökös gázok alkotta ritka légkörén, majd az ionizált atmoszféra mérete és nyomása határfelületeket alakít ki, így létrejön egy térrész, amelyben az üstökös-eredetű hatások dominálnak: megszületik a magnetoszféra - olvasható az MTA Wigner FK közleményében.

A Rosetta Plasma Consortium a Wigner FK kutatóinak részvételével a világon elsőként követte nyomon ezt a folyamatot az első víz eredetű ionok észlelésétől egészen addig, amíg az atmoszféra elkezdte eltaszítani a napszelet. Meghatározták ennek a korai kölcsönhatásnak a térbeli szerkezetét.

A Plasma Consortiumhoz olyan mérőberendezés tartozik, amelynek öt különböző detektora van, az egyik a mágneses teret, a másik az elektromos teret, a többi a töltött részecskék különböző tulajdonságait vizsgálja, amit egy adatgyűjtő összegez és továbbít a Földre. Az MTA Wigner FK a Rosetta misszió kezdete óta részt vesz a Plasma Consortium munkájában.

"Eleinte különböző fejlesztéseket végeztünk, és amióta az űrszonda 2014 elején feléledt, részt veszünk az adatok feldolgozásában és a misszió programjának kialakításában, ami nagyon időigényes munka, mivel az üstökös állandóan, megállíthatatlanul változik, ezért az űrszonda pályáját bizonyos előrelátással folyamatosan újra kell tervezni a megszerzett ismeretek alapján" - magyarázta a tudós.

"Ettől az alapkutatástól azt reméljük, egyszer megértjük, hogyan éled föl az üstökös, hogyan alakítja ki a környezetét. Mielőtt ezek a mérések elkezdődtek, azt hittük, ismerjük az üstökösöket, most úgy véljük, alig tudtunk róluk valamit. Tudtuk például, hogy az üstökös forog, most azonban a repülésdinamikai szakemberektől arról értesültünk, hogy enyhén gyorsul a kimenő áramlások ereje miatt" - világított rá a professzor.

A megfigyelések különböző ion-populációkat mutatnak: láthatunk alacsony energiájú, az űrszonda közelében keletkezett ionokat, és olyanokat is, amelyek messzebb, az üstökös előtt keletkeztek, és így már nagy sebességre gyorsította fel őket a napszéllel való kölcsönhatás - olvasható a közleményben.

A Science aktuális számának egy másik tanulmánya a Rosetta adatai alapján az üstökös súlyáról számolt be: a "Csuri" köbméterenkénti körülbelül 470 kilogrammos súlyával olyan nehéz lehet mintegy parafadugó. "Abból indultunk ki, hogy jégből és porból áll, ezen anyagok mindegyike sűrűbb ennél. A mért sűrűség arra utal, hogy az üstökös lyukacsos, 70-80 százalékban tehát üres - mondta Holger Sierks göttingeni csillagász.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után a 67/P Csurjumov/Geraszimenko üstökös közelébe érjen. Philae nevű leszállóegysége tavaly november 12-én, hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahonnan kétszer visszapattant, és egyelőre ismeretlen helyen állapodott meg.

A leszállási helyen olyan kevés fény érte, hogy napelemei lemerültek, nem tudta folytatni a kutatást. November 15. óta hibernációban várja az "újraéledést", a Rosetta addig is követi az égitestet.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kiterített lapjait az Nvidia, itt az év egyik legfontosabb gyorsjelentése

Kiterített lapjait az Nvidia, itt az év egyik legfontosabb gyorsjelentése

Az elmúlt évek egyik legfontosabb gyorsjelentését publikálta az Nvidia, miután a mesterséges intelligencia térnyerésének egyik legnagyobb nyertese példátlan vezetői válságba került. Jensen Huang, a vállalat alapítója és 33 éven át hivatalban lévő vezérigazgatója a magánéletével kapcsolatos, nemzetbiztonsági kérdéseket is felvető botrány nyomán távozott, ami komoly eladási hullámot indított el a részvény piacán. Az Nvidia irányítását átmenetileg a korábbi pénzügyi igazgató, Colette Kress vette át, akinek rögtön egy különösen érzékeny időszakban kell meggyőznie a befektetőket a vállalat kilátásairól. A technológiai szektorban ugyanis az elmúlt hetekben egyre komolyabb aggodalmak jelentek meg az AI-beruházások megtérülésével és finanszírozásával kapcsolatban, miközben a legnagyobb technológiai vállalatok továbbra is hatalmas összegeket fordítanak adatközpontok építésére. Nézzük, hogyan állják meg a helyüket ebben a kihívásokkal teli környezetben az Nvidia legfrissebb számai, és miket mondott a cég jövőjéről a menedzsment.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×