A műholdképek szerint a képződmény legalább 25 éves lehet - olvasható a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az Antarktisz keleti részén fekvő Baldvin-király jégmező fölött repülve Christian Müller német tudós decemberben bukkant a két kilométer átmérőjű kráterszerű geológiai képződményre, melynek szélein az egyébként sík területen a megszokott látványtól elütő, felgyűrődött jégréteg látható.

"Ahogy kinéztem az ablakon, a jég felszínén egy szokatlan alakzatra figyeltem fel. Jéghegyekre hasonlító feltört jeget láttam, amely rendkívül szokatlan ezen a sík jégmezőn, mindezt pedig egy nagy, szárnyalakú, kör alakú képződmény vette körül" - mondta a német geológus, aki a magánkézben lévő Fielax kutatóintézet munkatársa.

A felfedezés teljesen véletlenül történt, az Erzsébet-hercegnő kutatóállomáson dolgozó német tudósok a Gondwana ősi szuperkontinensről, és annak több százmillió évvel ezelőtti felbomlásáról akartak új adatokat gyűjteni.

"Csak azért repültünk messze északra, mert a radarfelszerelésünk bedöglött, és nem akartunk egy repülésre alkalmas napot elvesztegetni" - magyarázta Graeme Eagles geológus, aki szerint a kráterrel kapcsolatos tudás egyelőre kezdetleges, nagyon sokan spekulálnak azon, mi alakíthatta ki a szokatlan formációt.

Müller először a 2004-es meteor becsapódáshoz kötötte a most felfedezett kráterszerű képződményt, azonban a kutatócsapat az alakzatot megtalálta 1996-os műholdképeken is, vagyis korábbinak kell lennie - magyarázta Eagles, hozzátéve, hogy nem zárja ki a meteor-becsapódás valószínűségét az, hogy még nem tudták konkrét eseményhez kötni.

Több szakértő szerint azonban az arizoniai Barringer-kráter méretét kétszer meghaladó alakzat túlságosan nagy ahhoz, hogy meteorkráter lehessen. Mivel általában a becsapódás következtében kialakuló kráter tízszer, vagy akár húszszor is nagyobb, mint maga a meteorit, ezért ebben az esetben a becsapódó űrkőzetnek nagyjából 100 méter átmérőjűnek kellett volna lennie.

"Csak egy hatalmas robbanás tudott volna egy két kilométer széles krátert kialakítani, a becsapódásnak sokkal nagyobbnak kellett volna lennie mindannál, amit a közelmúltban feljegyeztek. Ezért a képződmény nem alakulhatott ki meteor-becsapódás következtében" - érvelt Peter Brown, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója.

Eagles szerint azonban további bizonyítékok is állnak rendelkezésükre arról, hogy valóban meteorkráterre bukkantak a jégmezőn. A kutatócsapat számos fotót és videót készített, valamint lézer-szkennerrel és talajradarral is vizsgálta a helyszínt. A feltételezett kráter közelében több kisebb kör alakú formációt is találtak. Az adatokat ugyan még nem elemezték, de remélik, hogy a jövőben publikálni tudják majd az eredményeiket.

"Valóban elég szokatlan a felfedezés. A különleges állítások különleges bizonyítékokat kívánnak, és ebben az esetben, amennyire most meg tudjuk mondani, úgy tűnik vannak ilyen bizonyítékok" - hangoztatta a kutató, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnének megmaradt meteorit darabokra vadászni a feltételezett kráter környékén.

A Déli-sark száraz és hideg időjárása kedvező körülményeket biztosít a meteoritok fennmaradásához, eddig több mint 20 ezer űrből származó kőzetdarabot találtak a kutatók a jéggel borított kontinensen.