Ez a nagy nyári hőség napjaiban akár két fok enyhülést is hozhat, a megmunkálatlan tarló ugyanis világosabb, így több sugárzást ver vissza, mint a gondosan kultivált talaj. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) Edouard Davin vezette kutatócsoportja modellkísérletekkel kimutatta, hogy a megmunkálatlan talajról körülbelül 50 százalékkal nagyobb a visszaverődés - olvasható az ETH hétfői közleményében.

Amikor a tudósok olyan szélsőséges hőmérsékletnél is megvizsgálták a jelenséget, mint amilyenek 2003 nyarának legforróbb napjaiban fordultak elő, azt találták, hogy a megmunkálatlan tarló akár két fokkal is csökkentheti a helyi hőmérsékletet.

Közvetlen vetéskor olyan földbe hintik a vetőmagot, amelyen aratás után ott maradtak a növények maradványai. Ez a művelési mód igen elterjedt Észak- és Dél-Amerikában. Európában a hagyományos földművelés az uralkodó: a talajt vetés előtt előkészítik, feltörik, javítják.

A kutatók a dél-francia Avignon városa mellett tesztelték a talaj hűtő hatását. Minél nagyobb a forróság, annál erősebb az úgynevezett albedo-hatás, vagyis a talaj fényvisszaverési képessége, tehát annál erősebb a hűtés. Ez azonban rövid ideig és csak lokálisan működik - magyarázta Davin.

Olyan térségekben érvényesül leginkább a hűtőhatás, ahol a nyár nagyon meleg, például a Földközi-tenger partjainál, mivel ott különösen sok a napsugárzás.