A KIT, a Max Planck Intézet intelligens rendszereket kutató részlege és a Tübingeni Egyetem tudósai a természetes csontvelő alapvető tulajdonságaival rendelkező mesterséges csontvelőt állítottak elő.

A csontvelőben találhatóak az úgynevezett hematopoetikus vagyis vérképző sejtek, amelyekből az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtek, a fertőzések elleni védekezésben szerepet játszó fehérvérsejtek, valamint a véralvadásért felelős vérlemezkék alakulnak ki. Ezeket a vérképző sejteket használják fel a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, a fehérvérűség (leukémia) kezelésére oly módon, hogy a beteg kórossá vált sejtjeit egészséges hematopoetikus őssejtekkel váltják fel, amelyet egy megfelelő donorból nyernek.

Manapság azonban nem minden leukémiában szenvedő számára lehet megfelelő donort találni, ezért a probléma megoldását a szakemberek a hematopoetikus őssejtek szaporításától várják.

Mivel ezek a vérképző sejtek csak saját természetes környezetükben képesek megtartani őssejttulajdonságaikat, a szakembereknek egy olyan környezetet kellett létrehozniuk, amely hasonlít az őssejtére a csontvelőben. Ezért a csontok szivacsos állományának szerkezetét "lemásolva" a német kutatók szintetikus polimerből egy szivacsos struktúrát hoztak létre. A mesterséges csontvelőbe köldökzsinórból frissen vett, izolált hematopoetikus őssejtet juttattak be, és néhány napon át "érlelték".

Különféle módszerekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a sejtek elkezdtek szaporodni az újonnan kifejlesztett mesterséges csontvelőben.

Most már a kutatók a laboratóriumban részletesen tanulmányozhatják az őssejtek és a felhasznált anyagok közötti kölcsönhatást, hogy kiderítsék, milyen hatással vannak a szintetikus anyagok az őssejtek viselkedésére.

Kutatásuk elvezethet ahhoz, hogy a mesterségesen létrehozott környezetet az őssejtek célzott szaporítására használják a leukémia kezelésében 10-15 év múlva.