A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztetője Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.

Simon Baird, a CERN műszaki részlegének igazgatóhelyettese szerdán közölte, hogy a helyreállítási munkálatok az ütköztető teljes hosszát érinteni fogják, egyidejűleg nagyszabású korszerűsítéseket is végrehajtanak a "nagy leállás 1" (Long Shutdown, LS1) ideje alatt.

Az LHC mellett felújítják a proton szinkrotront (PS) és a szuper proton szinkrotront (SPS) is. (A szinkroton a részecskegyorsítók egy fajtája.) Huszonöt új biometrikusan ellenőrzött hozzáférési pontot építenek be. Szétszedik és kicserélik az alagút teljes szellőztető rendszerét: az új légbefúvó egységek óránként 576 000 köbméter levegő cseréjére lesznek képesek.

Az LS1 alatt a tudományos munkálatok zavartalanul folytatódnak, és munka lesz bőven. Tavaly az LHC négy "ütközési pontján" nyalábonként 4-4 teraelektronvolttal (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt), azaz összesen 8 TeV-vel ütköztették a protonnyalábokat. "A 8 TeV új világrekord, ez az energia az új fizika kezdetét jelenti, hiszen jelentősen megnöveli a felfedezések valószínűségét a nagy hadronütköztetőben" - emelte ki akkor a CERN közleménye.

Az előzetes tervek szerint 2014 vége felé megkezdenék a nyalábonkénti 6,5 TeV-es energián (13 TeV) történő ütköztetéseket, ami újabb mérföldkövet jelentene az "új fizika" történetében. A végső cél a nyalábonkénti 7-7 teraelektronvolt (14 TeV).

A CERN két független kutatócsoportja tavaly júliusban jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során, mintegy 400 trillió proton-proton ütközési adat elemzése alapján. Azóta a vizsgált ütközések számát csaknem megháromszorozták.