Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Az idősebb mellrákos nőknél nagyobb a visszaesés veszélye

Az emlőrákban idősebb korban megbetegedő nőknél nagyobb a kockázata annak holland kutatások szerint, hogy a műtét és az azt követő kemo- vagy antihormonális terápia után visszaesnek.

A Bécsben zajló nagyszabású mellrák-konferencián elhangzott: az adatok alapján mindez azzal lehet összefüggésben, hogy az idősebb nőknél rendszerint kevésbé intenzíven alkalmazzák a kemoterápiát.

A Williem van de Water vezette tudósok hosszú ideig tartottak megfigyelés alatt egy gyógyszerkutatásban részt vevő nőket. A betegeket három csoportra osztották, azokra, akik 65 éves koruk előtt, azokra, akik 65 és 74 éves koruk között, illetve azokra, akik 75 év felett betegedtek meg emlőrákban. A vizsgálatban összesen mintegy 4400 olyan nő vett részt, akinél melldaganatot észleltek.

Az első csoportba tartozó páciensek 94 százaléka részesült sugárkezelésben az operációt követően, a másodikba tartozók közül 92 százalék, míg a harmadik tagjainak 88 százaléka. Ennél jóval nagyobb eltérés mutatkozott abban, hogy milyen arányban részesültek a betegek kemoterápiában is. A legfiatalabb csoportban 51 százalék kapott ilyen kezelést, a 65 és 74 évesek közül 23 százalék, míg a legidősebb résztvevők közül már csak öt százalék.

Az eredmények azt mutatták, hogy a 75 év feletti nőknél 34 százalékkal nagyobb eséllyel újult ki öt éven belül a betegség és 41 százalékkal nagyobb volt az áttétek képződésének kockázata. Az áttétek kialakulása különösen nagy gondot jelent, és ez okozza a legnagyobb arányban a melldaganat utáni halálozást.

A másik kért korcsoportnál nem mutatkozott különbség. A tudósok mindezek alapján úgy vélik, hogy az idősebb mellrákos betegeknél is alkalmazni kellene - páciensek szükségleteihez szabva - a kemoterápiát.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×