A 2000-es években még 24-25 ezer hektáron termett burgonya itthon, ez mára 5000 hektárra korlátozódott, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz év volt-e. Mint Csizmadi Imre, az NKA osztályelnöke az InfoRádióban elmondta, maga a termesztés évről évre is csökkenést mutat, a speciális géppark frissen tartása rengeteg erőforrást igényel, ettől márpedig egyre több termelőnek elmegy a kedve.

Mint részletezte, Magyarország nem egyedien, de azon kevés országok közé tartozik, ahol inkább a piros héjú burgonyát fogyasztják, ezért a termelőknél is gyakorlatilag úgy áll össze a vetésszerkezet, hogy 70-80 százalékban ez, 20-30 százalékban a sárga van a földeken; fajták szempontjából a koraiság a legmérvadóbb tulajdonság, a terméshozam mellett. A magyarok főként korai burgonyát termesztenek, és próbálják ezt még szezonjában eladni, tárolni nem divat, „gazda gazdának farkasa”,

a magyar burgonya már messze nem elegendő arra, hogy kiszolgálja a vevőket, az adott 3-4 hónapban van elegendő magyar burgonya, aztán télen-tavasszal semmi, az import francia, német vagy holland.

A termesztés fellendítéséhez Csizmadi Imre szerint a nulladik lépés a fogyasztók fejében történő rendrakás lenne:

• a krumpli egészséges,
• minden nap kéne fogyasztani,
• folyamatosan mutatják ki vizsgálatok, hogy szermaradványmentes.

A minősége persze folyamatosan változhat, mivel akár az érés utolsó hetében is tud romlani adott esetben egy fuzáriumfertőzés vagy drótféregkártétel miatt, idén pedig a mennyiség is sokkal kisebb, mint tavaly, köszönhetően a májusi fagyoknak.

„Az újburgonyát elkezdték betakarítani két-három hete, és 20-30 százalékos terméscsökkenést jelentettek, az egyébként 15-20 százalékos felületcsökkenés mellett, tehát az idei évben hiány lesz a burgonyából” – rögzítette.

A vásárlói „tudatosítás” részleteiről elmondta, „senki nem lesz attól szegény, hogy a krumpli 50 forinttal drágább vagy nem akciós”, viszont a termelőknek segít, mivel egy átlagos termelő megtermel 1000 tonna burgonyát; ha nála csapódik le a kilónkénti 50 forint plusz, abból traktor lesz vagy valamilyen gép, ami szükséges.

A megindult kampány ellen hat viszont a még mindig fennlévő árrésstop, illetve árfigyelő rendszer, így

az áruházi árversenynek szerinte állandóan áldozata a krumpli.

A hozzáféréssel párhuzamosan egyébként jelentősen csökkent a krumplifogyasztás is, már csak 26 kiló egy évben fejenként, még Fehéroroszországban is dupla-, triplaennyit esznek.

„Itt a vásárlónak kell belegondolnia, hogy a 26 kiló, ha 100 forinttal is drágább, akkor az is kevesebb, mint a havi Netflix-előfizetés” – szemléltette, milyen kevés pénzzel mennyit lehetne segíteni ezen az ágazaton, illetve a szereplőin, akik ma nem is halmoznak fel anyagilag, mindent új gépekbe és az uniós szabályoknak megfelelésre fordítanak.

A mesterséges intelligencia pedig itt is átveszi a szerepet,

• AI-alapú válogatógép,
• robotkultivátor,
• lézeres gyomirtó

is rendelkezésre áll, a gazdák csak kapkodják a fejüket, mi mindent lehetne, kellene venni.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.