Infostart.hu
eur:
365.06
usd:
329.03
bux:
146591.85
2026. november 11. szerda Márton

Fellőtték az első magyar műholdat

Elindult az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén az első magyar műholddal, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor.

A Vega hordozórakéta első repülését "kvalifikációsnak küldetésnek" szánják. Fedélzetén összesen kilenc műhold van: két olasz, valamint 7 pikoszatelit (2 olasz, továbbá 1-1 magyar, román, lengyel, francia és spanyol űreszköz).

A harminc méter hosszú és három méter átmérőjű, 137 tonna összsúlyú hordozórakéta fejlesztését 1998-ban kezdték el, a projekt költsége 776 millió euró (230 milliárd forint), amelynek csaknem 60 százalékát Olaszország vállalta magára. A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülálló, egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is állítani. Ez a képesség lényeges újdonság az európai hordozórakéta-palettán, de világviszonylatban is. A fellövésről készült videót itt megnézheti.

Kis terheket, 300 kilogrammtól 1500 kilogrammig szállít Föld körüli alacsony, 700 kilométeres poláris pályára, amelyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el. Fejlesztésekor Ariane-5 technológiát is felhasználtak. Három szilárd hajtóanyagú fokozata, és egy folyékony hajtóanyagú felső modulja van - olvasható a Space.com-on.

A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.

Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

Az egész művelet alig 70 percig tart. A sikeres pályára állás után körülbelül 5 órával a Masat-1 Magyarország fölé ér, ezt követően a pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető lesz a http://cubesat.bme.hu honlapon.

Címlapról ajánljuk
Jogi csapdába sétál az EU az új költségvetéssel – szakértő

Jogi csapdába sétál az EU az új költségvetéssel – szakértő

A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban olyan apróbetűs részek lehetnek, amelyek bizonytalanná tehetik egyes helyreállítási pénzek kifizetését – mondta el az InfoRádió Reggelinfó című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, Máthé Réka Zsuzsánna.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Varga Judit: Semmi közöm a Völner–Schadl-ügyhöz

Varga Judit: Semmi közöm a Völner–Schadl-ügyhöz

A végrehajtói klánok megtörésére törekedett az igazságügyi tárca 2010 után – erről beszélt Répássy Róbert volt államtitkár a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülésén. A testület előtt Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is megjelent, aki visszautasította, hogy érintett lenne a Völner–Schadl-ügyben, és azt állította, hogy a végrehajtási terület irányítását teljes egészében Völner Pálra bízta, akinek minisztériumon kívüli tevékenységéről nem volt tudomása. A volt miniszter arról is beszélt, hogy nem támogatta a végrehajtói kar elnöki megbízatásának határozatlan idejű meghosszabbítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×