Afrikában az elmúlt négyezer évben számos éghajlati katasztrófát elviseltek a fafajok, tehát várhatóan boldogulnak majd az elkövetkezendőkkel is - következtettek a szakemberek.

Az Oxfordi Egyetemen tartott konferenciát az "Éghajlatváltozás, erdőirtás és jövő az afrikai esőerdőkben" címmel rendezték meg. Yadvinder Malhi, az egyetem ökológiaprofesszora - egyben a konferencia szervezője - szerint annak következtében, hogy Afrika éghajlata az elmúlt tízezer évben sokkal változékonyabb volt, mint például az Amazonasé vagy Délkelet-Ázsiáé, erdei kevésbé sokszínűek, mivel már eltűntek belőlük az érzékenyebb fafajok. A megmaradtak azonban alkalmazkodók, eltűrik többek közt a csapadék szeszélyességét is.

A Nyugat-Afrikára koncentráló konferencia egyik fő tanulsága volt, hogy mennyire keveset tudunk az afrikai éghajlatról a világ többi részéhez képest - jegyezte meg Malhi a BBC-nek. A Kongó-medencéből például alig akad időjárási adat. Így pedig elég nehéz megjósolni, mi várható a jövőben.

Egy másik nagy horderejű eredmény, hogy az afrikai erdőknek több a biomasszájuk és a bennük lévő fák nagyobbak, mint az Amazonas-medencében növők - közölte a BBC-vel Simon Lewis, a brit Leedsi Egyetem kutatója. Ennek egyik oka, hogy a fák hosszabb életűek, másik oka, hogy az egész erdő produktívabb.

Annak ellenére, hogy a fafajok kevésbé sokszínűek, mint az Amazonas-medencében, ez még nem jelenti azt, hogy az afrikai esőerdők ne lennének biodiverzitási gócpontok. Emlősfaunájuk például hihetetlenül változatos - számos majomfaj él itt, és ehhez adódnak olyan különlegességek, mint a törpe víziló vagy az okapi - magyarázta Lewis.