A kutatók hét hetet töltenek a parti őrség jégtörőhajóján, és igyekeznek olyan közel jutni az Északi-sarkhoz, amennyire csak lehetséges, hogy minél több vízmintát gyűjthessenek a kémiai tesztek elvégzéséhez.

Szakemberek szerint a karbon-szennyezés megváltoztatja a világ óceánjainak kémiai összetételét, és savasabbá teszi a vizet, ami veszélybe sodorja az óceánok élővilágát.

A Jeges-tengert különösen érzékenynek tekintik a savasodás szempontjából, mert hideg a vize, és eleve kicsi a kalciumtelítettsége - fedte fel Lisa Robbins, az USGS óceánkutatója, aki maga is tagja az expedíciónak.

A kutatás annak a tavaly elkezdődött amerikai-kanadai programnak a keretében folyik majd, amelyet az Északi-sarkvidék kevéssé ismert területeinek vizsgálatára indítottak. Robbins felhívta a figyelmet arra, hogy míg a Jeges-tenger savasodásáról alig vannak adatok, a melegebb égövi óceánok és tengerek állapotáról már sokkal többet tudnak a kutatók.

Az óceánok savasodását az okozza, hogy az óceán vizében feloldódik a légkörbe jutott szén-dioxid, ami megbontja az óceánok lúgos-savas egyensúlyát, és a savasodás felé billenti el.

Mivel az óceánok jelenleg a légkörbe jutott üvegházhatást előidéző gázok több mint negyedét nyelik el, egyre nő az aggodalom, hogy a savasodásnak milyen hatása lesz a tengerek élővilágára. A folyamat egyes szervezetek vázképződését is megakadályozhatja - vetette fel Robbins, aki szerint a jelenség az egész táplálékláncra kihathat.