Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem archeológusa, aki az olasz régészeti expedíciót irányítja Japánban, úgy véli: Marco Polo nem jutott el a Távol-Keletre, csupán a Fekete-tenger vidékén járt. "Másodkézből" származó információt gyűjtött össze, olyan történeteket, amelyek Kínát, Japánt és a Mongol Birodalmat megjárt perzsa kalmároktól származtak. Ezekből született A világ leírása című műve, az első ismert útikönyv - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

A kutatók mindenekelőtt azokra a pontatlanságokra, tévedésekre hívják fel a figyelmet, amelyek Marco Polo Kubiláj kán Japán elleni két sikertelen hadjárata (1274 és 1281) leírásában szerepelnek.

"Összekeveri a történéseket, felcserélve az első hadjárat eseményeit a másodikéval. Így az első expedíciónak szentelt beszámolójában leírja, hogy a Korea partjait elhagyó mongol flottára még Japán elérése előtt tájfun csapott le, ám ez 1281-ben, a második inváziós kísérlet során történt. Egy szemtanú hogyan keverhetett össze olyan eseményeket, amelyeket hét év választ el egymástól?" - mutatott rá Daniele Petrella.

Nem egyeznek a feltárt hajóroncsok Marco Polo műveiben szereplő leírásokkal sem. Míg a szerző ötárbocos hajókról ír, a valóságban ezeknek csupán három árboca volt. A flottával kapcsolatban kitér arra, hogy a hajók törzsét szurokkal bekenve tették vízhatlanná, ám a vegyi anyagra perzsa kifejezést használ, ahogy perzsa helyneveket említ, mongol, vagy kínai megfelelőjük helyett. Marco Polo ír arról, hogy magas állami hivatalokat viselt Kubiláj kán udvarában, ám neve nem szerepel egyetlen fennmaradt korabeli mongol, vagy kínai feljegyzésben sem.

Az olasz régészek felvetései alátámasztani látszanak egy brit kutató elméletét. Frances Wood, a British Library kínai osztályának vezetője 1995-ben megjelent könyvében szintén azt taglalja, hogy Marco Polo valószínűleg nem jutott tovább a Fekete-tenger vidékénél.

A kutató érvelése szerint, míg a felfedező igen részletesen leírja a korabeli életet, szokásokat, sehol sem említi azt a kínai eljárást, amikor a lányok lábfejét 4-6 éves koruktól erős pólyával szorították össze. Nem szerepelnek az útleírásokban az evőpálcikák, a teázás szokása, ahogy a kínai nagy fal sem.

"A velencei levéltárban nincs semmilyen dokumentum, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Marco Polo családjának lettek volna kínai kapcsolatai, hátrahagyott ingóságaik között sem szerepelt egyetlen kínai eredetű tárgy. Az egyik lehetőség, hogy a velencei felfedező egyszerűen lemásolta egy perzsa kalmár feljegyzéseit.

Marco Polo kéziratában mindössze 18 olyan mondat található, amelyet egyes szám első személyben osztja meg benyomásait. Nagyon kevés helyen fogalmaz úgy, hogy +saját szememmel láttam+" - nyilatkozta a The Daily Telegraphnak Frances Wood, aki szerint személyes benyomásokon alapuló beszámoló helyett Marco Polo műve egyfajta középkori adatbázis, amelybe a korabeli távol-keleti ismereteket gyűjtötte egybe.

Marco Polo apjával és nagybátyjával 1271-ben indult keletre, végül 1295-ben tért vissza szülővárosába. 1298-ban a genovaiak fogságába esett, és az itt töltött egy év alatt rabtársának, a pisai Rustichellónak mondta tollba kalandjait. A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai címet viselő könyv nemsokára óriási népszerűségre tett szert. A nagyközönség azonban nem vette komolyan Polo emlékiratait, és a könyvet hamarosan az Il Milioneként (Az egymillió) emlegették, utalva a feltételezett hazugságok számára.