A kísérletekben úgy találták, hogy azok a küzdelmek, amikor bekötötték az egyik játékos szemét, a véletlenszerűnél jóval többször végződtek döntetlennel. A szerzők szerint a viselkedésünkbe épült közösségi szempontokat érdemes lenne figyelembe venni a gazdaságban és a játékelméletben is.

A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közzétett kutatás alapja az az elmélet volt, hogy az emberek hajlamosak másolni egymás viselkedését és gesztusait, ez az "automatikus utánzás". A jelenséget korábban a tükörneuronokkal kapcsolatban vizsgálták. A tükörneuronok olyan idegsejtek, melyek nemcsak akkor lépnek működésbe, ha végrehajtunk egy tevékenységet, hanem akkor is, amikor megfigyeljük, hogy valaki más végzi. E folyamathoz kapcsolódik az empátia és az utánzás képessége, mely a tudás átadásának alapját képezi az embernél.

Tisztázatlan volt azonban, hogy az automatikus utánzást felül lehet-e írni, amikor annak hátrányos a következménye. "Sokan megmutatták, hogy az automatikus utánzás automatikus abban az értelemben, hogy tudattalan. Azt azonban senki sem vizsgálta, hogy milyen mértékben lehet gátolni működését" - magyarázta Richard Cook kutatásvezető, a University College London munkatársa.

Cook és csoportja a kő-papír-olló elnevezésű játékot választotta a jelenség vizsgálatára, amelyben csak úgy nyerhet valaki, ha a társától eltérő jelet választ felmutatásra. Az egyik változatban mindkét játékos "vakon" mutatta fel a jelet, a másikban pedig csak az egyik játékos. Egy körben kilenc felmutatás volt, összesen húsz körrel.

Normál esetben a játékban egy a háromhoz esélye van a "kő", a "papír" vagy az "olló" jelek együttes (azonos) felmutatásának. A teljesen vakon lefolytatott játékban éppen ez is lett az eredmény: 33,3 százalékban végződött döntetlennel. Amikor csak az egyik játékos szeme volt bekötve, a döntetlenek aránya 36,3 százalékra emelkedett, ami statisztikailag jelentős különbségnek számít.

A későbbiekben elemezték a "látó" játékosok reakcióidejét is. Kiderült, hogy amikor a vakon játszó ellenfél kissé korábban mutatta fel a "kő" vagy az "olló" jelet, akkor a látó nagyobb eséllyel mutatta ugyanazt. Cook szerint ez az automatikus utánzásnak tudható be, az ember még akkor is nehezen áll ellen a másolás kondicionált válaszának, amikor érdeke másként kívánná.