A stresszhelyzetben a mellékvesék által előállított hormonok - a kortizol és az adrenalin - felerősíti azokat a folyamatokat, amelyek úgynevezett epigenetikus modifikációt hoznak létre. Ezek olyan genetikai változások, amelyek a DNS génszekvenciáját nem érintik, de amelyek hatására az agysejtek működése megváltozik, elősegítve az emlékek hatékonyabb tárolását.

Vagyis, bár a mondás szerint az ismétlés a tudás anyja, lehetséges, hogy könnyebben tanulunk, ha nyakunkon a számonkérés.

Hans Reul, a Bristoli Egyetem professzora szerint a neuronokban végbemenő változás miatt van az is, hogy a kellemetlen emlékeket könnyebben idézzük fel, mint a szépeket. "Ez a stressz miatt van, biológiai szempontból ugyanis nagyon fontos, hogy emlékezzünk arra, ami fájdalmat okozott vagy megijesztett bennünket" - magyarázta a kutató.

A kortizol és az adrenalin szükséges ahhoz, hogy beinduljon a szervezetben a "küzdj vagy menekülj" reakció, a legősibb, evolúciós eredetű válasz, amely vészhelyzetben segíti a túlélést. Amikor az embert stressz éri, a hormonok bekerülnek a véráramba, megemelve a vércukorszintet, aminek hatására felgyorsul az anyagcsere, a szervezet pedig "energialöketet" kap. Ez segít elmenekülni, vagy megküzdeni a veszéllyel.

A hormonok hatása az agyműködésre olyan emlékek kialakításában is segíthet, amelyek a későbbiekben figyelmeztetnek: érdemes elkerülni egy adott, potenciálisan veszélyes szituációt.

A probléma csak az, hogy szélsőséges esetben az agy annyira túlhajszolttá válik, és nem képes befogadni az információkat, emlékeket kialakítani.