Bogomolov szerint fiziológiai akadálya, vagy ellenjavallata nincs a világűrben történő fogamzásnak és szülésnek.

A professzor elárulta, hogy egyebek között egerekkel folytattak ilyen kísérleteket több biológiai szputnyikon, az egykori Mir orosz űrállomáson és a Nemzetközi Űrállomáson is: vemhes egereket küldtek az űrbe, és figyelemmel kísérték a kicsinyek világra jöttét. Mint mondta, nem mutattak ki jelentős elváltozást a magzat fejlődésében, bár bizonyos sajátosságok akadtak, de ezeket nem a súlytalansággal, hanem a háttérsugárzással hozták összefüggésbe a tudósok.

Bogomolov szerint az űrbeli fogamzás és szülés lehetőségére mutat az is, hogy az emberek űrutazásainak 50 éve alatt semmiféle elváltozást nem mutattak ki az űrhajósok reproduktív rendszerében.

Végül azt is elmondta: az orosz tudósok korábban az űrhajósok űrbeli egészségügyi ellátásának kérdéseivel is foglalkoztak, és kifejlesztettek egyebek között egy műtétekre alkalmas kamrát és egy szüléséhez szükséges berendezést. Jelenleg ilyen munkálatok nem folynak, de vonatkozó orvosbiológiai kutatások folynak, egyebek között a Nemzetközi Űrállomáson.

Jelena Szerova, a jelenlegi orosz űrhajós különítmény egyetlen női tagja elmondta az Interfax hírügynökségnek: nők nemigen jelentkeznek űrhajósnak, mert Oroszország csak férfiakat küld a világűrbe. Szerova emlékeztetett rá, hogy az Energija konszern űrhajós egységének tíz évig volt tagja Nagyezsda Kuzselnaja, aki végül nem jutott el az űrbe.

Pedig Szerova szerint egy nő jelenléte kedvezően hat az űrhajósok munkájára: minden szervezettebb és családiasabb. Úgy vélte, a Marsra vezető hosszú útra - amely még évtizedekig várat magára - alighanem helyes lenne koedukált csapatot, és ezen belül családos nőket választani, mert ők erősebb pszichikummal és nagy élettapasztalattal rendelkeznek.