Az űrsikló-őskövület,  a Discovery utolsó tervezett útját már hatszor kellett elhalasztani különböző műszaki hibák miatt. Legutóbb, november 5-én azért, mert hidrogénszivárgást észleltek a külső üzemanyagtartály feltöltésekor.

Rések a pajzson

Repedések, lyukak, törések. Ezek jellemzik ma a Discovery méretes üzemanyagtartályát. A csaknem 23 centiméter hosszú, nem épp rendeltetésszerű rést most annál az alumínium vezetéknél észlelték, amely a folyékony hidrogént és oxigént elválasztja - tudatta az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala.

A legnagyobb baj azonban nem ez. Hanem, hogy a hiba kijavítása sokáig tart, így a Discovery-nek a kilövőállásban kell maradnia, és csak a következő indítási ablak megnyitásakor, legkorábban november 30-án startolhat el. Hacsak nem jön közbe valami megint!

Amúgy a NASA le akarja selejtezni az űrsikló-flottáját. A 39. Discovery-küldetés után még egy repülést terveznek: februárban az Endeavour látogat el a Nemzetközi Űrállomásra. Ezután az amerikai asztronauták egy darabig már csak az orosz Szojuz fedélzetén léphetnek majd ki a világűrbe.

A Discovery utolsó útja egyébként tizenegy napig tartana.

Tragikus előzmények

Nem véletlen az amerikai űrkutatási hivatal óvatossága. A Columbia űrrepülőgép hét évvel ezelőtti kataszrófáját 2003 februárjában az okozta, hogy indításkor az űreszköz külső üzemanyag-tartályáról leszakadt egy hőszigetelő-darab, amely rést ütött a hővédő pajzson. Amikor a Columbia visszatérőben belépett a Föld sűrű légkörébe, a résen keresztül a súrlódás által felforrósodott levegő áramlott az űrrepülőgép belsejébe, ami felrobbant. Akkor hét űrhajós vesztette életét.

Azóta a NASA szigorú biztonsági követelményei alapján a lehető legalaposabban át kell vizsgálni az űrrepülőgépek külső burkát.

Az amerikai űrkutatásban azonban nem ez volt az első megrázó esemény. Az űrrepülés történetének egyik legtragikusabb esete a Challenger megsemmisülése volt 1986. január 28-án a floridai Cape Canaveral űrközpont felett. A jármű a kilövés után 73 másodperccel felrobbant, és a tévénézők millióinak szeme láttára lezajlott szörnyű balesetben szintén hét asztronauta vesztette életét: Richard Scobee, Michael Smith, Judith Resnik, Ellison Onizuka, Ronald McNair, Gregory Jarvis és Christa McAuliffe.

A katasztrófa okának kiderítésére Ronald Reagan, amerikai elnök vizsgálóbizottság felállítását rendelte el. A vizsgálat eredménye szerint a tragédiát elsősorban konstrukciós hiba okozta, miközben az időjárási feltételek sem voltak kifogástalanok.

A Nobel-díjas Richard P. Feynman, aki a bizottság tagja volt, a következőket nyilatkozta a megrázó esetről: "A Challenger-katasztrófa visszavetette az Egyesült Államok űrkutatási programját, ugyanakkor sokkolta azokat az amerikai polgárokat is, akik a szerencsétlenséget élőben a Cape Canaveral tribünjén ülve vagy a tévé képernyői előtt élték át." (forrás: geographic.hu)