Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Soha nem lépett trónra a sikeres magyar király

Négyszázharminc éve, 1580. november 15-én született a Hunyad megyei Marosillyén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, megválasztott magyar király, aki alatt virágkorát élte Erdély.

Tiszántúli eredetű középnemes család sarja volt, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában nőtt fel. Tizenöt éves korától katonáskodott, harcolt Mihály havasalföldi vajda és Basta császári tábornok ellen is, 1602-ben török földre kellett menekülnie. A kiváló diplomáciai képességekről is tanúságot tevő Bethlen szerezte meg 1604-ben a Porta jóváhagyását Bocskai István fejedelemmé választásához, majd Bocskai halála után Báthori Gábor uralmához. Báthorival azonban annak zabolátlan életmódja miatt szembefordult, és 1612-ben ismét török földre menekült.

1613-ban török támogatással lett Erdély fejedelme, ennek ára Lippa várának átengedése volt - Bethlen maga verte ki onnan saját katonáit.

Bethlen merkantilista gazdaságpolitikája fellendítette az ipart, a bányászatot és a kereskedelmet. Külföldi iparosokat telepített be, tilalmakat és monopóliumokat alkalmazott, jövedelmei a korábbi időszakok kétszeresére nőttek. Gyulafehérvárt fejedelmi székhellyé építette ki, támogatta a tudományokat és művészeteket, diákokat küldött külföldre és külföldi tanárokat hívott be, ő alapította a nagyenyedi kollégium elődét. Erős államot szervezett a rendekkel szemben, és állandó sereget állított fel.

Bethlen felismerte, hogy a török ellenében nem lehet politizálni. Végcélja Bocskai politikai utódaként az egységes és önálló magyar királyság helyreállítása volt. 1618-ban, a harmincéves háború kitörésekor a protestáns cseh rendekkel szövetkezett a Habsburgok ellen. 1619-ben a magyarországi nemesség teljes támogatásával elfoglalta a Felvidéket és az Észak-Dunántúlt. Bécset is ostrom alá vette, de váratlanul elvonult a császárváros falai alól.

1620 elején fegyverszünetet írt alá II. Ferdinánddal, majd a besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, megkoronázni azonban nem engedte magát. A cseh rendek 1620-ban elszenvedett fehérhegyi veresége után 1621-ben Nikolsburgnál békét kötött a Habsburgokkal, a koronáról való lemondás fejében birodalmi herceg lett, és megtarthatta az elfoglalt hét felső-tiszai vármegyét. 1624-ben újra a Habsburgok ellen támadt, de a bécsi béke csak újraírta a nikolsburgit.

Felesége halála után 1626-ban, protestáns kapcsolatait erősítve elvette a porosz választófejedelem lányát, Brandenburgi Katalint, és csatlakozott Anglia, Hollandia és Dánia Habsburg-ellenes szövetségéhez.

Szövetségesei azonban nem támogatták tevőlegesen, így 1626-ban Pozsonyban békét kötött, ismét az 1621-es pontok újrafogalmazásával. 1627-től foglalkoztatta a lengyel korona megszerzése, de ebben 1629. november 15-én bekövetkezett halála megakadályozta.

A reálpolitikus Bethlent már halála után nem sokkal Mátyás király mellé sorolták, Móricz Zsigmond Erdély trilógiájában e szavakat adta szájába: "Nem azt tesszük, amit szeretnénk, hanem amit lehet". Ez az időszak volt Erdély aranykora, az ország gazdag volt, európai tényező lett. Bethlen az erdélyi gondolkodás első képviselője, aki Erdélyt mondta hazájának. Monográfiáját Szekfű Gyula írta meg 1929-ben.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×