Mint a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE http://www.mcse.hu) honlapján olvasható, az idén ideális helyzetben figyelhető meg ez a kétezer éve ismert meteorraj. Az áramlatot a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökös hozta létre több ezer évvel ezelőtt.

Míg a rövidebb periódusú üstökösökből származó meteorrajok általában csak néhány száz évig keresztezik a Föld pályáját, a Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A VIII-XI. században rendszeresen, később szórványosan említik a rajt, majd 1835-ben Adolphe Quételet belga csillagász (1796-1874) a "hivatásos" nyugati tudomány számára is felfedezte a rajt, amely 1839-ben óránként 160 meteoros maximumot produkált.

Idén az augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka, két nappal újhold után lesz a maximum, ideális körülményeket biztosítva a megfigyelésre. A kedvező körülményekre tekintettel az MCSE a Somogy-megyei Paléban augusztus 8-15-e között észlelőtábort szervez a raj megfigyelésére.

Huszonegyedik alkalommal tér vissza a 10P/Tempel 2-üstökös. Az átlagosan 5,5 éves keringési idejű üstököst Ernst Wilhelm Liebrecht Tempel (1821-1889) német csillagász fedezte fel 1873. július 4-én a milánói Brera obszervatóriumból. A német asztronómus 12 üstököst és öt kisbolygót fedezett fel, nevét a (3808) Tempel-kisbolygó és egy 45 kilométeres holdkráter viseli.

Az üstökös a hónap elején éri el maximális, 8,5 magnitúdós fényességét, amelyet szinte az egész hónapban tart majd. (Magnitúdó az égitestek látszólagos fényességének értéke; azt jelzi, hogy mennyi fény jut hozzánk az égitestről.) A Cet-csillagkép déli felében járó üstökös megközelíti stacionárius pontját, így a korábbi gyors, keleti irányú mozgása délkeleti, majd déli irányba vált, és jelentősen lelassul. A kométa augusztus 3-a és 5-e között az Eta-27-28-30 Ceti-csillagok által formázott alakzaton halad majd át.

Augusztusban éri el csúcspontját a bolygók már hetek óta megfigyelhető "tánca". Ezeken az estéken a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz egy 5-6 fokos körön belül látható, eleinte nagyjából 10 fokkal az északnyugati horizont felett, láthatóságuk azonban napról napra romlik. A legkisebb távolságon belül 7-én lesznek.

"Mire a Vénusz augusztus 17-én eléri dichotómiáját, vagyis a félvénusz-fázist, már csak a legfényesebb bolygó lesz megfigyelhető az esti égen" - olvasható az MCSE honlapján.

Miközben az esti égen elveszítjük a bolygókat, egyre jobb láthatóságba kerül a Naprendszer királya, a Jupiter, amely már éjfél előtt is megfigyelhető. "Sajnos továbbra is nélkülözni vagyunk kénytelenek a Déli Egyenlítői Sávot (SEB), ami viszont megkönnyíti a Nagy Vörös Folt megfigyelését" - emeli ki az ismertető.