Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
322.86
bux:
144939.58
2026. október 16. péntek Gál

Vigyázzanak a kismamák a zsíros ételekkel!

Brit kutatók szerint a teherbeesés előtt és után túl zsíros ételeket fogyasztó kismamák a születési rendellenességek nagyobb kockázatának teszik ki magzataikat. Pedig akár veleszületett szívrendellenességek is megelőzhetők lehetnek helyes étkezéssel.

A kutatási eredményeiket kedden a Human Molecular Genetics című folyóiratban közreadó tudósok egérkísérletekből szűrték le megállapításaikat.

Arra a következtetésre jutottak, hogy az anya táplálkozása kölcsönhatásban állhat születendő gyermekének öröklött génjeivel, és befolyásolhatja egyes születési rendellenességek típusát vagy súlyosságát, mint a veleszületett szívbaj és a farkastorok.

Jamie Bentham, a kutatás vezetője szerint kísérleteik eredménye azért különösen fontos, mivel először tudták bemutatni, hogy a gének és a környezet kölcsönhatásai befolyásolhatják az anya méhében lévő embrió fejlődését.

Az Oxford Egyetem humángenetikával foglalkozó központjának tudósa elmondta: azt már tudták, hogy a helytelen táplálkozás és a hibás gének egyaránt befolyásolhatják a méhen belüli fejlődést, de a most született eredmények arra is rávilágítottak, hogy a kettő kombinációja jóval nagyobb kockázattal vezet súlyos egészségügyi problémák kialakulásához.

"Ez az eredmény azt sugallja, hogy a veleszületett szívrendellenességek talán megelőzhetőek olyan lépésekkel, mint az anya étrendjének megváltoztatása" - fogalmazott Bentham.

A veleszületett szívrendellenesség a születési rendellenesség leggyakoribb formája. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a cukorbetegségben szenvedő vagy túlsúlyos anyák fokozottabb kockázatnak teszik ki a gyermeküket.

Az is bizonyított, hogy egyes genetikai változások - mint a Cited2 gén hiánya - előidézheti a veleszületett szívbetegség kialakulását, de azt eddig nem tudták, hogy olyan külső faktor, mint az anya étrendje genetikai változást idézhet elő a születendő gyermekben.

A brit kutatók egészséges egereket olyanokkal hasonlítottak össze, amelyek Cited2 génje hiányzott. A Cited2 hiánya az egereknél és az embereknél szívrendellenességet okoz, akár nagyon súlyos formában is.

A kísérletben zsírban gazdag ételekkel etették az egereket a vemhességük előtt és alatt, és nyomon követték utódaik méhen belüli fejlődését. Az eredményeket a kiegyensúlyozott étrendű egerekével vetették össze.

A Cited2-hiányos egerek utódainál egy súlyos szívrendellenesség, az kamrai izoméria (rendellenes elhelyezkedésű szívkamra) kialakulásának kockázata több mint a duplájára nőtt, a farkastorok előfordulásának kockázata pedig több mint hétszer gyakoribb lett, ha az anyaállatokat a zsíros ételekkel etették.

Viszont nem történt változás a genetikailag normális, de zsíros ételekkel táplált anyák utódainál, ami arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a zsíros étrend és a genetikai hiba kombinációja a felelős.

Címlapról ajánljuk
A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon. Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult. Az idén alapított Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész. Az InfoRádió megkereste Rózsa Zsombort, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnökét.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×