A legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan ültessék át a cápabőr tulajdonságait egy olyan lakkba, amely ellenáll a légi közlekedés szélsőséges körülményeinek - magyarázta Volkmar Stenzel, a kutatás egyik résztvevője a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. A repülőgép külső borításának ugyanis -55 foktól +70 fokig terjedő hőmérsékletet, intenzív UV-sugárzást és nagy sebességet kell kibírnia.

A lakk, amelynek kifejlesztéséért a kutatócsoport megkapta a 2010. évi Joseph von Fraunhofer Díjat, rafinált recept alapján készül, és a benne lévő nanorészecskék gondoskodnak arról, hogy dacoljon az említett körülményekkel.

A megoldás kulcsa, hogy a lakkot nem közvetlenül viszik fel a felületre, hanem egy, a cápabőr szerkezetének megfelelően strukturált sablon segítségével, amelyre egyenletesen, vékony rétegben kenik rá. A megszilárduláshoz szükséges UV-sugárzást követően a sablon könnyen lehúzható a lakkrétegről. A lakk segítségével az üzemanyagköltségek legalább egy százaléka megtakarítható, amely a világ légi közlekedésére vetítve évente mintegy 4,48 millió tonna üzemanyagnak felel meg.

A cápabőrlakknak a hajóknál is hasznát lehetne venni, annyi különbséggel, hogy itt még meg kell akadályozni, hogy kagylók vagy algák telepedjenek meg a borításon. A hajókon való tesztelés során a súrlódás több mint öt százalékkal csökkent. Egy konténerhajó esetében ez egy évben kétezer tonna üzemanyag megtakarítását jelenti.

A lakk további lehetséges felhasználási területe a szélerőművek rotorlapátjai - azok légellenállása ugyanis szintén nemkívánatos. Az új lakk révén nőne az erőművek hatásfoka, és vele együtt a kinyerhető energia is.