Az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem, valamint az egyesült államokbeli Purduei Egyetem kutatói szerint a növekvő hőmérséklet miatt némely térségben olyan viszonyok alakulnak ki, amelyekhez az emberi szervezet nem lesz képes alkalmazkodni.

"Ez a folyamat akkor kezdődik, amikor a globális felmelegedés miatt az átlagos hőmérséklet 7 Celsius-fokkal emelkedik meg" - hangsúlyozzák tanulmányukban a kutatók.

Amennyiben 11-12 Celsius-fokkal növekszik az átlaghőmérséklet, az emberi életre alkalmatlan régiók száma megnövekszik, s bolygónk népessége egyre kisebb területen zsúfolódik össze.

Steven Sherwood professzor szerint a XXI. században még nem kell tartani a 7 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedésétől. Igen komoly viszont a veszélye, hogy az emberiségnek 2300 körül már szembesülnie kell ezzel a problémával, amennyiben ugyanilyen ütemben folytatja a fosszilis energiahordozók felhasználását. "Hosszú távon ennek 50 százalék a valószínűsége" - tette hozzá.

Gondot nem csupán a hőmérséklet emelkedése jelent: a "hő-stresszt" a magasabb hőmérséklet és a növekvő páratartalom együttes hatása okozza. "Nem tehetünk túl sokat, hogy megváltoztassuk az éghajlatot a következő egy-két évtizedben, ám több eszköz áll a rendelkezésünkre, ha hosszú távon meg akarjuk fordítani a dolgok menetét" - hangsúlyozta Sherwood professzor.

A cikk kommentárjában Tony McMichael ausztrál professzor annak a véleményének adott hangot, hogy 2100-ig az emberiség nem tudja megfordítani a folyamatokat.

"Realista forgatókönyvek szerint 2300-ra az átlagos hőmérséklet 12 Celsius fokkal, vagy még többel is megemelkedhet. Amennyiben ez bekövetkezik, a tengerszint növekedésével, bozóttüzekkel, a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos jelenlegi aggodalmaink eltörpülnek a valós veszélyek mellett, amikor a most lakott területek fele alkalmatlanná válik az emberi élet számára" - hangsúlyozta Tony McMichael.