A madarak téli, indiai szálláshelyükre tartván átrepülnek a Himalája felett. Eközben akár 9000 méteres magasságokat is elérhetnek, egyes példányokat már a Mount Everest felett is láttak. Teljesítményük felér egy maratoni futóéval, aki a repülőgépek repülési magasságában fut.

Az indiai lúd Dél- és Közép-Ázsiában honos, gyakran tartják háziállatként is. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a szélsőséges magasságok ritka levegőjéhez gyorsabb légzéssel tud alkalmazkodni. Most kiderült, hogy egész testfelépítése a Himalája átrepülésére szakosodott - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).

A kanadai Brit-kolumbiai Columbia Egyetem kutatói az indiai ludat alacsonyabb régiók hasonló fajaival vetették össze, mint például az apácalúddal, a rövidcsőrű- és a nyári lúddal. Az indiai ludaknak hat-tíz százalékkal több aerob, azaz oxigént felhasználó izomrostjuk van, mint a többieknek. Ezeket az izomrostokat pedig még nagyobb számban veszik körül hajszálerek - írták a kutatók a brit tudományos akadémia Proceedings of the Royal Society B Biological Sciences című folyóiratában.

Felfedezték ezen kívül, hogy az izomsejtek energiaközpontjai, a mitokondriumok közelebb vannak a sejthártyához, és így a hajszálerekhez is. Az oxigént így sokkal hatékonyabban tudják átadni a repülőizmoknak, és így szélsőséges magasságokban is tudnak energiát átalakítani.