A forradalmi módszert rákvakcinának nevezték el, bár inkább kezeli a betegséget, mintsem megelőzi. A floridai Orlandóban zajló rákkonferencián vasárnap arról számoltak be a kutatók, hogy egy ilyen vakcina több mint egy éven át megakadályozta a limfómák egy gyakori formájának rosszabbodását. Ez hatalmas lépésnek számít egy olyan területen, ahol az új kezelések sikerét hetekben vagy még inkább napokban mérik.
Három más daganatos betegségtípus: a prosztatarák, a melanóma nevű halálos bőrbetegség, valamint egy gyakran végzetes gyerekkori daganat, a neuroblasztóma ellen bevetett vakcinák is pozitív eredményt hoztak a hetekben - tudósít a Canadian Press online kiadása (www.cbc.ca).
John Niederhuber, az amerikai Nemzeti Rákkutatási Intézet igazgatója szerint nem egyetlen felfedezésnek köszönhető a siker, hanem az immunrendszerről szerzett számos új ismeret vezethetett el a célhoz.
A rák elleni küzdelemben az a nehéz, hogy a rákos sejtet nem ismeri fel idegenként az immunrendszer, hiszen a szervezet saját sejtjéről van szó, így nem veszi fel a harcot vele. A rákvakcina működésének lényege, hogy a rákos sejt felszínéről elvesz egy anyagot, majd ráakasztja valamire - a limfómavakcina például egy kagylófehérjére -, amelyet már betolakodóként azonosít az immunrendszer.

Hogy a lehető leghatékonyabbá tegyék a támadást, az orvosok még egy olyan anyagot is a vakcinába kevernek, amely az immunrendszert készenléti állapotba helyezi.

Természetesen még túl korai győzelemről beszélni, hisz senki nem tudja, meddig tart a kezelés jótékony hatása, valamint szükségük lesz-e a betegeknek újabb "löketekre", hogy féken tarthassák a kórt, vagy akár meg is gyógyulnak majd idővel - hangsúlyozzák a kutatók. Sok oltást személyre kell szabni minden egyes betegnél. Azt, hogy a módszer mennyire gyakorlatias, és hogy mennyibe fog kerülni, még semmit sem lehet tudni.