Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
324.46
bux:
143455.92
2026. október 20. kedd Vendel

Hamar belehalnak az igazságtalanságba

A szociális és társadalmi tényezőknek sokkal nagyobb szerepük van a betegségek kialakulásában és az életkilátásokat illetően, mint a genetikai tényezőknek. Sorsunk leginkább azon múlik, hogy hová születünk.

Az Egészségügyi Világszervezet három éven át vizsgálta a szociális tényezők hatását az emberi egészségre, az eredmények pedig megdöbbentőek. Tanulmányukból kiderül: a korai halálokért a leggyakrabban a szociális igazságtalanság okolható.

Átlagosan 28 évvel rövidebb életet él például az a fiú, aki a skóciai Glasgow egyik elmaradott elővárosában, Caltonban nő fel, mint az a társa, aki alig néhány kilométerrel arrébb, a jómódúak által igen kedvelt Lenzie településre születik.

Hasonló különbségek a világ szinte minden pontján felfedezhetők. Londonban például a gazdag Hampstead szülöttei 11 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a szegény St. Pancras gyermekei.

A magyarországi szociológusok is hasonló különbségeket tártak fel korábban Budapesten. Állításuk szerint a kőbányaiaknál nagyjából 10 évvel élnek tovább azok, akik a Rózsadombra születnek.

A világ egymástól távolabb eső pontjait összehasonlítva még döbbenetesebb eredményeket kapunk: az afrikai Lesothóba születő lánygyermekek például átlagosan 42 évvel élnek rövidebb életet, mint a japán lányok. Svédországban 17 400 nőből mindössze egyetlen hal bele a terhességbe vagy a szülésbe, míg Afganisztánban erre minden nyolcadik nőnek van esélye.

A vizsgálat készítői rámutatnak: mindez kevéssé magyarázható biológiai, genetikai okokkal, sokkal inkább szociális tényezőkkel. A legrosszabb kombináció, ha egy országot gazdasági és politikai válság egyaránt sújt. Rámutatnak azonban arra is: az egészségügyi egyenlőtlenségek viszonylag rövid idő alatt leküzdhetők.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Milyen saját és másokkal közös céljai lehetnek az új magyar kormánynak az Európai Unió költségvetési tárgyalásain? És miben változott, ha egyáltalán változott Magyar Péter miniszterelnök tárgyalástechnikája az EU ülésein elődjéhez, Orbán Viktoréhoz képest? Többek között erről is beszélt Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa Tanszék oktatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Az előzetes várakozásoknak megfelelően 5,5%-on hagyta kedden az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A nyári három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után már szeptemberben megállt a további lazítással az MNB, a jelek szerint az októberi ülés hangulatát is a kivárás jellemezhette. A forint ma gyengül mind az euróval, mind a dollárral szemben. Az euró részben a franciaországi zavargások csillapodásának hírére erősödik, miután a hatóságok több városban kijárási tilalmat vezettek be. Franciaország azonban továbbra is a devizapiaci figyelem középpontjában marad: az alsóház kedden a 2027-es költségvetés bevételi oldaláról szavaz, miközben az államháztartás hosszú távú helyzete miatti aggodalmak szeptember óta nyomás alatt tartják az eurót. A dollárindex 0,2 százalékkal esett, ugyanakkor a 110 dollár felett járó Brent potenciális dollárerősítő tényező maradhat a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos bizonytalanság miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×