Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

A különös dolgok megjegyezhetőbbek

Ha akár egyetlen pillanatra is látunk egy rózsaszín hajú férfit, biztos, hogy megjegyezzük magunknak, miközben a hosszasan a közelünkben lévő barna hajúra később nem emlékszünk. Különös dolgokból ráadásul sokat meg tudunk őrizni a memóriánkban.

Az emberek a furcsa formákat sokkal inkább megjegyzik, mint a szokványosat - mondják a kutatók, hozzátéve: az ilyen információk a rövidtávú memóriában tárolódnak.

A kutatók eddig azt hitték, hogy a rövid időre megjegyzett dolgokért felelős agyrész kapacitása jelentősen korlátozott, most azonban arra jöttek rá, hogy a rövidtávú memória sokkal több információ befogadására képes.

Ezen memóriánk kapacitása flexibilis - derült ki egy új kutatásból. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy ebben a memóriarészben a vizuális élmények közül legfeljebb három vagy négy tárolható egyszerre.

A brit szakemberek most megállapították, hogy ha egy képet megjegyzünk, akkor a rövidtávú memóriánk úgy bővíthető, hogy az adott dologról egyre több részletet vagyunk képesek megjegyezni.

A University College London munkatársai kísérleteik során ennél többre is rájöttek: az abban résztvevőknek tárgyak képeit mutatták meg egy számítógép monitorján. A képek közül néhány ismétlődött, de nem azon a helyen, ahol eredetileg felbukkantak. A résztvevőknek arra kellett válaszolniuk, milyen irányba mozognak a képek.

Kiderült, hogy minél több tárgy emléke maradt meg a képzeletben, annál kevésbé tudták megmondani az emberek, hogy a képek merre vándoroltak a monitoron. Azaz a memória kapacitásának mégis van egy felső határa.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×