Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

A naphal tette bánatossá a császárt

A japán császárt nagyon bántja, hogy csaknem ötven évvel ezelőtt neki köszönhetően érkeztek Japánba azok az agresszív édesvízi naphalak, amelyek azóta elszaporodtak, és veszélyeztetik az őshonos fajokat. Az uralkodó erről az éves halászati és természetvédelmi konferencián beszélt.

Akihito még koronaherceg korában látogatott az Egyesült Államokban. A halakat a chicagói főpolgármestertől kapta a városi akváriumban tett látogatásakor.

A későbbi uralkodó abban bízott, hogy a halat sikerül ellenőrzött körülmények között tenyészteni. A halak Japán legnagyobb tavához, a Biva-tóhoz, egy kutatótelepre kerültek.

A naphalak néhány példányának azonban sikerült kijutnia az intézményből, és ma már szigetországszerte megtalálhatók.

A császár elmondta: elkeserítette, hogy az élelmiszer előállításra tett kísérletből az őshonos fajok veszélyeztetése lett.

Az Észak-Amerikából származó naphalak a magyar vizekben is megtalálhatók, a 19. és 20. század fordulóján telepítették be. Nevét a kopoltyúján található vörös foltról kapta.

Ikrarabló viselkedése miatt komolyan veszélyezteti más halak szaporodását.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×