Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

A Föld, ahogyan még sosem látta - most megnézheti!

A Földről készítettek felvételeket japán kutatók. Ez önmagában nem lenne nagy kunszt, a képek azonban a Holdról készültek, ahonnan a bolygónk nagyon közelinek látszik.

Japán kutatók csaknem 100 kilométerrel a Hold felszíne felett készítettek felvételeiket, amelyeken a Föld felemelkedik, majd eltűnik a Hold horizontja alatt.

A mozgóképen a bolygónk ragyogó kéknek látszik, mindössze az Antarktisz fehérlik. Ausztrália felett azonban egy világosbarna folt látható.

A felvételek készítéséhez egy speciális televíziós kamerát használtak fel, amelyet Japánban készítettek. A kamera segítségével olyan éles felvételeket készítettek a Földről, amelyet korábban még soha.

A japán kutatók kísérleteikkel a legátfogóbb vizsgálatokba kezdtek a Holdon, a NASA Apollo programja óta.

{{keretes_cim}}

A Hold több mint 384 ezer kilométerre helyezkedik el a Földtől. Átmérője 3476 kilométer, nagyjából a Földének a negyede. A testek súlya a Holdon nagyjából hatoda, mint a Földön, így rajta egy 90 kilogrammos űrruhában is könnyedén közlekedhetnek az űrhajósok. A holdnak nincs légköre, ezért onnan nézve az égbolt nappal is teljesen fekete.

A Holdat kutatták már űrszondával is, de máig ez az egyetlen égitest a Földön kívül, amelyen ember is járt. Az Apollo-11 űrhajósai, Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre az égitesten, 1969. július 20-án.
(Forrás: Wikipedia)

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×