A brit kutatók úttörő fejlesztésének lényege, hogy szívbillentyűszövetet növesztenek a páciensből vett őssejtekből.
Az eljárás emberek millióinak adhat reményt a gyógyulásra. Előnye az átültetéshez képest, hogy a szívbillentyű nem idegen testként van jelen a testben, így a szervezet befogadja.
Az eljárás első fázisát elsőként Londonban alkalmazták egy klinikán, áprilisban. Akkor a köldökzsinórból vett őssejteket használták fel a szívbillentyűk növesztéséhez, ami hat-nyolc hétig tartott.
Eddig a szívbillentyű-panaszokkal küszködő betegeknek mesterségesen kifejlesztett billentyűket ültettek be, ami javított ugyan az állapotukon, de az orvosok nem tekintették tökéletes megoldásnak.
Bár ezeket is folyton fejlesztették, azok mind a mai napig mechanikusan működnek, nem pedig fiziológiailag illeszkedve a szervezetbe.
Még néhány év
A kutatók célja az volt, hogy egy olyan megoldást találjanak, amelyre nem reagál a páciens immunrendszere. Mindez valószínűleg a következő öt-nyolc évben lehetővé válik - mondta Sir Magdi Yacoub, a kutatást vezető szívsebész.
Hozzátette: az őssejtek az emberi szervezet tökéletes sejtjei, amelyek azonban még kifejletlenek, de olyan szövetté növeszthetők, amilyenre szükség van.
A fejlesztést először állatokon próbálják majd tesztelni.
Egy másik kutatócsoport korábban az emberi őssejtekből kinevelt szívizomsejteket juttattak a patkányok szívébe, amelyek ettől sokkal erősebbek lettek és hatékonyabban működtek.
Árvízhelyzet a Dunakanyarban és a fővárosban