Az Amerika Tennessee államában lévő Vanderbilt Egyetem orvosi központjának kutatói 3.527 svéd nő esetét vizsgálták meg, akiken 1965 és 1993 között végeztek el mellnagyobbító plasztikai műtétet. A már elhunytak esetében a halotti bizonyítványokból következtettek a halál okára.

A beavatkozás óta eltelt átlagosan 19 év alatt a mintából mindössze 24-en követtek el öngyilkosságot, ám ez az arány is a háromszorosa az átlagnépességre jellemző értéknek.

Érdekes, hogy a nagyobb öngyilkossági hajlam csak a műtét utáni első évtized eltelte után jelentkezik.

A vizsgálatot vezető Loren Lipworth elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenség hátterében a magukat kozmetikai beavatkozásnak alávető nők esetleges pszichiátriai problémái, gyengébb önértékelése, illetve testképzavara áll.

Tavaly kanadai tudósok jutottak a mostanihoz hasonló megállapításra, a magasabb öngyilkossági hajlam mellett azonban más betegségek, így a rák ritkább előfordulását figyelték meg.

Visszatérve a Vanderbilt Egyetem kutatására: eszerint a mellimplantátummal élő nők esetében az átlagnépességhez képest annak is háromszor nagyobb az esélye, hogy alkoholizmus vagy kábítószer-használat miatt halnak meg.

Jó hír ugyanakkor, hogy a daganatos megbetegedések számát nem befolyásolja a mellplasztika. Igaz, a vizsgált csoportban többen haltak meg tüdőrákban és más légzési betegségekben, de ennek magyarázata a dohányzás gyakoribb előfordulása.