A Texasi Egyetem kutatóinak eredményei megerősítik azt az elméletet, miszerint az autizmus kialakulásához hozzájárul az idegsejtek közötti összeköttetést biztosító fehérjék egyensúlyának megbomlása.

Magukat a fehérjéket már több mint egy évtizede ismerik, de pontos funkciójukat eddig nem sikerült tisztázni.

A neuroligin-1 és neuroligin-2 nevű fehérjék hidakat képeznek az idegsejtek kapcsolódási pontjainál, lehetővé téve a sejtek közötti kapcsolattartást.

A Neuron című szaklapban ismertetett kutatásban patkányokon kísérleteztek, és azt tapasztalták, hogy új kapcsolódási pontok, szinapszisok létrejöttét segíti, ha ez a két fehérje megnövelt mennyiségben van jelen.

A neuroligin-1 a ingerlő kapcsolatok, a neuroligin-2 a gátló kapcsolatok kialakításával hozható összefüggésbe.

Amikor a neuroligin-1 módosult változata volt jelen a patkányok agyában, akkor a szinapszisok száma drámaian csökkent, az idegsejtek pedig sokkal kevésbé voltak ingerelhetők.

A tudósok úgy vélik, hogy a fehérje mutáns formája megakadályozza az idegsejteket, hogy kapcsolatot létesítsenek egymással, részben ez okozhatja az autisták kommunikációs és érzelmi nehézségeit.