Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

A legveszélyesebb akciókra méheket képeznek ki

Horvátországban a kutatók arra próbálják megtanítani a méheket, hogy felismerjék a földben rejtőző aknákat.

Déli szomszédunkban, csakúgy, mint Bosznia-Hercegovinában, most is nagy problémát jelentenek az 1990-es években lezajlott polgárháborúkból visszamaradt aknák: 1998 óta száznál is több embert öltek meg a robbanószerkezetek.

A feltételezések szerint az országnak nagyjából ezer négyzetkilométere veszélyes; mintegy 250 ezer aknát rejt a föld.

A robbanószerkezetek eltávolítása lassan halad és a munka nagyon drága. Ráadásul az aknamentesített területek sem biztonságosak teljesen: hiába vizsgálják át a tűzszerészek az adott területet, egy-két akna elkerülheti a figyelmüket.

A zágrábi egyetem mezőgazdasági fakultása éppen emiatt kezdett kísérletekbe a méhekkel.

A képzés mindössze három-négy napig tart. Egy hálóból készült sátorban elhelyeznek egy méhrajt és több táplálkozási pontot számukra. Ezek némelyike valóban tartalmaz élelmet a méhek számára, a többi viszont nem.

A kutatók azoknak a helyeknek a környezetében, ahol a méhek élelmet találnak, átitatják a talajt a robbanóanyagot alkotó vegyületekkel.

Az eddigi eredmények szerint a méhek a robbanóanyagok szagáról hamarosan az élelemre asszociálnak.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a méhekben ez a folyamat megbízhatóan lezajlik, akkor a speciális képzett méheket elengedik egy olyan területen, amelyet már mentesítettek az aknáktól.

A rovarok röptét egy hőérzékelő kamerával követnék. A méhek a remények szerint azokon a területeken szállnának le, ahol megérzik az ottmaradt TNT szagát. Ezután tűzszerészek vizsgálják át az általuk megjelölt helyet.

Amennyiben ez az eljárás sikeres lesz, jelentősen olcsóbbá válik majd az aknamentesítés a délszláv országokban.

Robbanószerek kutatására más állatokat is használnak világszerte. Mozambikban például a gambiai óriás erszényes patkányokat képezik ki erre a feladatra.

A kutyákat elsősorban nem aknák, hanem más elrejtett robbanószerkezetek felkutatására használják, súlyuk miatt ugyanis nem lehet őket kiküldeni egy aknamezőre.

A második világháborúban a szovjet hadsereg arra képzett ki kutyákat, hogy a hátukra erősített benzines bombákkal másszanak be a német tankok alá, és felrobbantsák azokat.

Címlapról ajánljuk
A hulladék geopolitikája – már a kidobott akkumulátorért is verseny indul

A hulladék geopolitikája – már a kidobott akkumulátorért is verseny indul

Egy elhasznált akkumulátor első pillantásra hulladék. Valójában azonban lítiumot, nikkelt, kobaltot és más értékes anyagokat tartalmazó potenciális nyersanyagforrás. Washington most ezt a másodlagos nyersanyagforrást is nemzetbiztonsági logikába emeli, miközben Európában néhány éven belül már magáért a feldolgozható hulladékért is kiéleződhet a verseny.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×