A szóban forgó bárány sejtjeinek összességében 15 százaléka emberi, 85 százaléka állati. A Nevadai Egyetem professzora, Esmail Zanjani hét évet töltött a technika kifejlesztésével.

A kutatónak már sikerült olyan báránymájat létrehoznia, amely olyan nagy mértékben tartalmaz emberi sejteket, hogy elképzelhető: az emberi szervezet befogadná a szervet.

Az eljárás során a donor csontvelőjéből származó őssejteket a bárány magzatába fecskendezik. Amikor az állat két hónappal később világra jön, a mája, a szíve, a tüdeje és az agya részben emberi sejtekből áll.

Esmail Zanjani kijelentette: az egy embertől levett őssejtek mennyisége körülbelül tíz báránymagzat kezeléséhez elegendő.

Életmentő vagy torzszülött?

Az amerikai eredmények ismeretében több brit kutatóműhely is engedélyt kért arra, hogy hasonló kutatásokat végezzenek. A világ számos országában sokan várnak szervátültetésre, ám az orvosok elegendő donor hiányában sokszor nem tudják megmenteni az életüket. Ezt a problémát megoldhatná, ha a transzplantációra alkalmas szerveket állatok szervezetében tenyészthetnék ki.

Többen azonban a folyamat veszélyére figyelmeztetnek, mondván: az állatokban ártalmatlan "néma vírusok" veszélyessé válhatnak az emberi szervezetben, és akár tömeges járványt is okozhatnak, ahogy részben a HIV esetében is történt.

Állatjogvédő szervezetek attól is tartanak, hogy az emberi és állati sejtek egyesülhetnek, és egy félig ember, félig állat torzszülött jöhet létre. Esmail Zanjani ugyanakkor azt állítja, hogy az általa használt technikánál nem fenyeget ez a veszély.