Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Emberi DNS marha-petesejtben: lehetőség vagy az emberiség vége?

Brit tudósok engedélyt kértek egy új eljáráshoz, amely során emberi DNS-t juttatnának be szarvasmarhák petesejtjébe, és így nyernének embriót az őssejtkutatáshoz.

Szinte már közhelyszámba megy, hogy az őssejtkutatás az orvostudomány legígéretesebb területe. Az ötnapos embrióból kinyerhető őssejtek a tudósok számára legértékesebb tulajdonsága, hogy bármilyen sejttípus kialakulhat belőlük.

A kutatók biztosak benne, hogy az őssejtek segítségével idővel az olyan, jelenleg gyógyíthatatlan betegségek is visszafordíthatók lesznek, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór.

A kutatáshoz embriók ezreire lenne szükség, azonban csak nagyon kevés áll rendelkezésre, hiszen kinyerésükhöz műtétre van szükség; és számolni kell az emberi embriókkal folytatott kísérletek etikai aggályaival is.

A Newcastle Egyetem és a londoni Kings College tudósai éppen ezért szeretnék felhasználni szarvasmarhák petesejtjeit, amelyből eltávolítanák az eredeti DNS-t, emberi genetikai kóddal helyettesítve azt.

Ezt az eljárást alkalmazták a híres Dolly báránynál is - természetesen emberi helyett juh-DNS-sel.

Elmossák a határvonalat?

Az így kapott embrió 99,9 százalékban emberi, csak a sejtmagon kívüli rész lenne továbbra is állati eredetű. Az embrió hatnapos korában kinyernék belőle az őssejteket, majd elpusztítanák az embriót.

A tudósok ellenőriznék a kinyert őssejtek életképességét, és vizsgálnák a sejtek újraprogramozódását a beültetés után, hogy a későbbiekben a laboratóriumokban is szaporíthassák őket.

Az ötletnek támogatója és ellenzője egyaránt sok van. Előbbiek az időskori betegségek gyógyításának lehetőségét hangsúlyozzák, utóbbiak szerint viszont az eljárás elmossa az emberek és az állatok között eddig nagyon éles határvonalat, ezzel veszélybe sodorva az emberi méltóságot és az emberi jogokat is.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×