Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Csehország vízumot ajánl a bajba került fehérorosz sprinternek

Csehország vízumot ajánl a tokiói ötkarikás játékokon bajba került Kriszcina Cimanouszkaja fehérorosz atlétának, hogy elkerülhesse erőszakkal történő hazautaztatását - közölte vasárnap Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter.

Cimanouszkaja egy a Fehéroroszországi Sportszolidaritás Alapítvány által közzétett videofelvételen azt mondta, hogy miután bírálta a fehérorosz olimpiai csapat vezetését, eltávolították őt az atlétaválogatottból, és akarata ellenére a tokiói Haneda repülőtérre vitték, hogy mielőbb hazaküldjék. A Reuters hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy nem tér vissza hazájába.

Az atlétának, aki hétfőn állt volna rajthoz a nők 200 méteres vágtaszámában, sikerült riasztania japán rendőrséget, így tudta elkerülni, hogy sportvezetői feltegyék őt egy Isztambulba induló repülőjáratra. Az incidens miatt a helyszínre siettek a japán külügyminisztérium képviselői, és biztonságos helyre vitték őt. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint ügyében diplomáciai egyeztetések zajlanak.

A Fehéroroszországi Sportszolidaritási alapítvány szemben áll Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő rendszerével, és támogatja azokat a sportolókat, akik politikai nézeteik miatt börtönbe kerültek odahaza vagy atrocitás érte őket. Közlésük szerint Cimanouszkaja menedékjogot akar kérni Ausztria tokiói nagykövetségén, de felvették a kapcsolatot más országokkal is, köztük Lengyelországgal.

A cseh külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy országa vízumot ajánl fel a fehérorosz sportolónak, miután erről megállapodott Andrej Babis kormányfővel és a belügyi tárca vezetőjével, Jan Hamácekkel.

Fehéroroszországban a tavaly augusztusi elnökválasztást ismét az országot több mint két évtizede irányító Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Az Európai Unió és az Egyesült Államok sem ismeri el Lukasenka választási győzelmét, és büntetőintézkedéseket vezetett be Fehéroroszországgal szemben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×