eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az olimpiai láng a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia idején Tokióban 2021. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Párában és melegben küszködnek az olimpikonok

A pandémia előtti időkben is beszédtéma volt már, hogy a párás, meleg tokiói nyár nagyban megnehezítheti az olimpikonok dolgát: a játékok alatt többször bebizonyosodott, hogy ez így is van.

A meleg csak egy dolog: Tokióban a páratartalommal is meg kell küzdenie minden egyes versenyzőnek, ennek hatása pedig közel sem elhanyagolható. 66-84 százalék között ingadozhat értéke, aminek hatására a levegőt is sokkal melegebbnek érzi minden sportoló.

"Ha a hőmérséklet és a páratartalom teremtette körülményeket nézzük, a tokiói lesz minden idők legrosszabb olimpiája" – fogalmazott Makoto Jokohari, a Tokiói Egyetem környezetvédelmi és várostervezési professzora, az olimpia tanácsadója még a játékok kezdete előtt a CNN-nek adott nyilatkozatában.

Az ötkarikás játékok eddigi időtartama alatt

folyamatosan 32 fok fölött volt a hőmérséklet, ami a magas páratartalom miatt inkább negyven fok közelinek érezhető.

Japánban 2018-ban ezer ember halt bele egy hőhullámba, idén július 19-25. között pedig több mint nyolcezer ember került kórházba hőguta miatt.

A sportolók helyzetén az sem javít sokat, hogy alig van idejük az akklimatizációra: mindössze versenyeik kezdete előtt öt nappal érkezhetnek meg az olimpiai faluba, és azok lezárulta után két nappal távozniuk kell a vírus miatti korlátozások részeként.

Veszélyben a nyári olimpiák jövője

Tokióban volt már olimpia korábban is, de az 1964-es játékokat októberben rendezték meg. Azóta viszont a július-augusztus vált rendes olimpiai időponttá – ilyenkor a sportélet általában csendesebb, a közvetítési bevételek így sokkal magasabbak. A globális felmelegedés következtében azonban egyre nő a hőmérséklet világszerte. A jelenség ráadásul Japánt háromszor akkora mértékben érintette az 1900-as szinttel összehasonlítva, mint a világ többi részét.

Jokohari szerint emiatt

a mostani tokiói játékokat sem lett volna szabad ősz helyett a nyár közepére időzíteni:

kutatók ugyanakkor úgy látják, ez a probléma nem csak a japánokat érinti. A Lancetben publikált tudományos adatok tanúsága szerint 2085-re a világ legtöbb városa alkalmatlanná válik nyári olimpiai játékok rendezésére, mivel túlságosan meleg lesz a klímájuk ahhoz, hogy a sportolók ne kerüljenek majd veszélybe.

Az idei játékok egészen biztosan a hőség jegyében folytatódnak, a hőmérő higanyszála továbbra sem megy 30 fok alá.

Sokan bírták rosszul

A NOB igyekezett megtenni minden tőle telhetőt az atléták érdekében: az egyes helyszíneken vízutánpótlást és árnyékos pihenőhelyeket alakítottak ki, de ez sem elég. A múlt héten Szvetlana Gombojeva íjászt kellett a hőség hatásai miatt orvosoknak kezelniük, de Daniil Medvegyev teniszező szervezete sem bírta jól az extra terhelést. Ugyan nem adta fel meccsét, de arról beszélt, akár bele is halhatott volna a találkozóba, alig kapott levegőt a nagy pára miatt. A spanyol Paula Badosa teniszezőnek fel is kellett adnia: kerekes székben vitték le a pályáról. Úgy fogalmazott, igyekezett szervezetét hozzászoktatni a körülményekhez már az első naptól kezdve, de a teste ennyit bírt.

Novak Djokovic teniszező brutálisnak nevezte a körülményeket:

két évtizedes karrierje során sosem volt még olyan helyzetben, hogy napról napra ilyen közegben kelljen játszania.

A maratonfutást mindezek miatt nem is Tokióban, hanem Szapporóban tartják – van is ok az elővigyázatosságra. Natsue Koikawa korábbi maratonfutó egy 1995-ös japán versenyen szenvedett hőgutát, amelyből már sosem tudott úgy felépülni, hogy versenyezhessen.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×