Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
329.52
bux:
144940.01
2026. október 27. kedd Szabina
Az olimpiai láng a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia idején Tokióban 2021. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Párában és melegben küszködnek az olimpikonok

A pandémia előtti időkben is beszédtéma volt már, hogy a párás, meleg tokiói nyár nagyban megnehezítheti az olimpikonok dolgát: a játékok alatt többször bebizonyosodott, hogy ez így is van.

A meleg csak egy dolog: Tokióban a páratartalommal is meg kell küzdenie minden egyes versenyzőnek, ennek hatása pedig közel sem elhanyagolható. 66-84 százalék között ingadozhat értéke, aminek hatására a levegőt is sokkal melegebbnek érzi minden sportoló.

"Ha a hőmérséklet és a páratartalom teremtette körülményeket nézzük, a tokiói lesz minden idők legrosszabb olimpiája" – fogalmazott Makoto Jokohari, a Tokiói Egyetem környezetvédelmi és várostervezési professzora, az olimpia tanácsadója még a játékok kezdete előtt a CNN-nek adott nyilatkozatában.

Az ötkarikás játékok eddigi időtartama alatt

folyamatosan 32 fok fölött volt a hőmérséklet, ami a magas páratartalom miatt inkább negyven fok közelinek érezhető.

Japánban 2018-ban ezer ember halt bele egy hőhullámba, idén július 19-25. között pedig több mint nyolcezer ember került kórházba hőguta miatt.

A sportolók helyzetén az sem javít sokat, hogy alig van idejük az akklimatizációra: mindössze versenyeik kezdete előtt öt nappal érkezhetnek meg az olimpiai faluba, és azok lezárulta után két nappal távozniuk kell a vírus miatti korlátozások részeként.

Veszélyben a nyári olimpiák jövője

Tokióban volt már olimpia korábban is, de az 1964-es játékokat októberben rendezték meg. Azóta viszont a július-augusztus vált rendes olimpiai időponttá – ilyenkor a sportélet általában csendesebb, a közvetítési bevételek így sokkal magasabbak. A globális felmelegedés következtében azonban egyre nő a hőmérséklet világszerte. A jelenség ráadásul Japánt háromszor akkora mértékben érintette az 1900-as szinttel összehasonlítva, mint a világ többi részét.

Jokohari szerint emiatt

a mostani tokiói játékokat sem lett volna szabad ősz helyett a nyár közepére időzíteni:

kutatók ugyanakkor úgy látják, ez a probléma nem csak a japánokat érinti. A Lancetben publikált tudományos adatok tanúsága szerint 2085-re a világ legtöbb városa alkalmatlanná válik nyári olimpiai játékok rendezésére, mivel túlságosan meleg lesz a klímájuk ahhoz, hogy a sportolók ne kerüljenek majd veszélybe.

Az idei játékok egészen biztosan a hőség jegyében folytatódnak, a hőmérő higanyszála továbbra sem megy 30 fok alá.

Sokan bírták rosszul

A NOB igyekezett megtenni minden tőle telhetőt az atléták érdekében: az egyes helyszíneken vízutánpótlást és árnyékos pihenőhelyeket alakítottak ki, de ez sem elég. A múlt héten Szvetlana Gombojeva íjászt kellett a hőség hatásai miatt orvosoknak kezelniük, de Daniil Medvegyev teniszező szervezete sem bírta jól az extra terhelést. Ugyan nem adta fel meccsét, de arról beszélt, akár bele is halhatott volna a találkozóba, alig kapott levegőt a nagy pára miatt. A spanyol Paula Badosa teniszezőnek fel is kellett adnia: kerekes székben vitték le a pályáról. Úgy fogalmazott, igyekezett szervezetét hozzászoktatni a körülményekhez már az első naptól kezdve, de a teste ennyit bírt.

Novak Djokovic teniszező brutálisnak nevezte a körülményeket:

két évtizedes karrierje során sosem volt még olyan helyzetben, hogy napról napra ilyen közegben kelljen játszania.

A maratonfutást mindezek miatt nem is Tokióban, hanem Szapporóban tartják – van is ok az elővigyázatosságra. Natsue Koikawa korábbi maratonfutó egy 1995-ös japán versenyen szenvedett hőgutát, amelyből már sosem tudott úgy felépülni, hogy versenyezhessen.

Címlapról ajánljuk
Nagy visszhangja lett a szlovák külügyminiszter moszkvai látogatásának

Nagy visszhangja lett a szlovák külügyminiszter moszkvai látogatásának

Tibor Gašpar, a pozsonyi parlament alelnöke az orosz TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában éles hangon bírálta az Európai Unió azon elképzeléseit, amelyek a befagyasztott orosz vagyon elkobzását és az ukrán hadsereg finanszírozására való felhasználását célozzák. Eközben Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Moszkvában orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval tárgyalt a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről.

Tibor Dávid a Wekerle Plusz programról: egy háztartás számára 22,5 millió forint elég nagy összeg

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel az ország összes településén elérhető lesz a tervek szerint, és sem gyermekre, sem házastársra vonatkozó feltételt nem kötöttek hozzá. A felvehető hitelösszeg 15 millió forint fix 3 százalékos kamattal, ezen kívül 30-tól akár 50 százalékig terjedő, legfeljebb 7,5 millió forint állami támogatást adnak hozzá. A program részleteiről és a hozzá fűzött reményekről Tibor Dávidot, az ÉVOSZ alelnökét kérdezte az InfoRádió.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.27. kedd, 18:00
Farkas András
nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×