Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Hosszú Katinka a női 400 méteres vegyesúszás döntője után a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Tokiói Vizes Központban 2021. július 25-én. A címvédő magyar sportoló az ötödik helyen végzett.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Hosszú Katinka: folytatom, így nem lehet abbahagyni

A 200 méteres vegyesen hetedik helyezett úszó sajnálja, hogy ez a rossz forma pont a tokiói játékokra esett. Még nem tudja megmondani a visszaesés okát.

„Azért nem halt meg senki" – mondta a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka magyar újságíróknak Tokióban, a 200 vegyes döntője után. A finálénak címvédőként vágott neki, de hetedik lett – vagyis a 400 vegyes után ezúttal sem tudott dobogóra állni.

„Az elmúlt napokban nem igazán tudtam, hogy mit mondjak, és próbáltam magamban is tartani a lelket, hogy ha még ezt vagy azt összerakom, akkor jobb lesz, vagy másként állok hozzá, akkor jobb lesz. Kedden azt hittem, hogy nagyon görcsösen úsztam, most próbáltam lazábban, de ez sem volt jó. Sajnálom, hogy így sikerült. Az elmúlt napokban mindent kiadtam magamból” – nyilatkozta.

A gyengébb eredmények egyik okaként azt említette, hogy a járvány miatti sok bizonytalanság megnehezítette a felkészülését.

„Sajnálom, hogy a hosszú évek során pont egy olimpián esett meg, amikor így úszom. Jobb, ha egy vb-n vagy egy Eb-n jön ez így ki. Nekem ahhoz még idő kell, hogy tudjam, hogyan kell úgy felkészülni, hogy nincs meg a teljes versenynaptár. Ez most egy teljesen más felkészülés volt” – mondta, és hozzátette, bosszantó látni, hogy 2:08.50 körüli idő elég volt az aranyhoz, amit a világkupákon teljesített.

Azt nem tudta megmagyarázni, hogy a májusi, budapesti Eb-n legerősebb számában, 400 méter vegyesen miért tudott két másodperccel jobb időt elérni, mint most Tokióban. Úgy érezte, fizikailag sokkal jobb állapotban van, azóta öt kilót leadott, így elvileg most kellett volna legalább két másodperccel gyorsabbnak lennie.

Beszélt a 200 pillangóról is, amelynek keddi előfutamától visszalépett.

„Nehéz volt dönteni, szoros volt a mezőny vegyesen, és azt hittem, ha kialszom magam, jobb lesz ma reggel az úszásom.”

Kijelentette, hogy a 200 háttól nem lép vissza.

„Biztos, hogy fájdalmas lesz. Nem érzem, hogy meg vagyok törve, de nem az a 200 méter hát lesz, amit eddig láttatok, küzdés lesz.”

Azt is hangsúlyozta, ha nincs a pandémia és a halasztás, akkor biztosan nem így úszik, és lehet, hogy akkor van két újabb aranya.

„Az eredményeket látjuk, de arra még nem tudok válaszolni, hogy mi miért történt” – mondta kicsit lehangoltan, ám hozzátette, így biztosan nem tudja abbahagyni az úszást.

Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×