A nemzetközi szövetség ugyanakkor derűlátóan viszonyul az új technológiához, amint azt Massimo Busacca is megerősítette:

"Jó, hogy bevezettük a videobírót" - szögezte le a FIFA játékvezetői bizottságának vezetője.

Ami a fejlesztés ismertségét illeti, minden mérkőzésen alkalmazzák a német, az olasz, a portugál, az amerikai, a dél-koreai és az ausztrál élvonalban. Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, Katarban és Dél-Amerikában bizonyos alkalmakkor vetik be, míg a spanyol La Ligában a következő szezonban mutatkozik majd be.

Miután a sportág szabályalkotó testülete (IFAB) márciusban zöld utat adott az újításnak,

az oroszországi vb-n meccsenként egy videobíró és három aszisztens követi az eseményeket több képernyőn a moszkvai központban.

A szakemberek 30 kamera felvételét hívhatják segítségül kétséges esetekben.

A nyilvánvaló tévedések elkerülése a cél

"Videovisszajátszás nélkül a helyes döntés meghozatalának 93 százalékos esélye van. Visszajátszással ez az érték 99 százalék" - érvelt Gianni Infantino FIFA-elnök, míg Busacca hozzátette, nem az a cél, hogy száz százalékban helyes ítéletek szülessenek, hanem sokkal inkább a botrányok, a mindenki számára nyilvánvaló tévedések elkerülése.

A technológia gólok, 11-esek és piros lapok esetén vethető be, illetve akkor, ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.

A vb-n közreműködő 35 játékvezető közül csak négy dolgozik olyan ligában, ahol rendszeresen alkalmazzák a videobírót: a német Felix Brych, az amerikai Mark Geiger és Jair Marrufo, valamint az olasz Gianluca Rocchi. Még néhányan rendelkeznek némi tapasztalattal, a döntő többség azonban "újoncnak" mondható.

Az eddigi bírálatokra reagálva a FIFA a vb stadionjaiban közzéteszi a visszajátszásokat. A grafikák és ismétlések megjelennek az óriás kivetítőkön is, így a szurkolók élőben követhetik az ellenőrző rendszer működését.

Íme az új technológia legfontosabb ismérvei

A nemzetközi szövetség négy területre korlátozza a fejlesztés alkalmazását: gólok, tizenegyesek és piros lapok esetére, illetve ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.

A leshelyzetek csak az említett szituációk kapcsán "érdekelhetik" a moszkvai központban dolgozó videoasszisztenst, aki rádión konzultálhat a mérkőzés játékvezetőjével.

A rendszer bemutatásánál a nemzetközi szövetség (FIFA) hangsúlyozta, hogy a videoasszisztens (video assistant referee - VAR) nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek. A videoasszisztens munkáját három további asszisztens (assistant video assistant referee - AVAR) segíti a moszkvai videooperációs szobában (video operation room - VOR).

A videoasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot. A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folyamatot, ha bizonytalan a döntésében. Ilyenkor jelzi a videoasszisztensnek, hogy ellenőrzést kér. Ennek érdekében megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem.

A játékvezető a fülére helyezett ujjal jelzi, hogy a videoasszisztenssel kommunikál és ezért késlelteti a játék folytatását, majd tévékeretet mutat, ha megnézi a visszajátszást.

A játékvezetők a világbajnokság előtt világos útmutatást kaptak azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekben mindenképpen meg kell tekinteniük az ismétlést a pálya széli monitoron, illetve azokra, amelyekben elfogadhatják a videoasszisztens álláspontját.

Mikor kötelező?

A visszajátszást meg kell néznie a játékvezetőnek, ha felmerül, hogy a gól előtt a támadó játékos szabálytalankodott, vagy egy másik játékos lesen állt, és ez befolyásolhatta az akciót, továbbá a kétséges tizenegyeseknél és a piros lapoknál.

A bíró elfogadhatja a videoasszisztens álláspontját annak megítélésénél, hogy gól előtt volt-e lesállás vagy a labda elhagyta-e a játékteret, hogy tizenegyesnél kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, elhagyta-e előtte a labda a játékteret, vagy volt-e lesállás a szituációt megelőzően. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, ha a bíró nem azt a játékost büntette, aki a szabálytalanságot elkövette.

Az első esetekhez a játékvezető döntésére, újbóli állásfoglalására van szükség, az utóbbiak viszont egyértelműen eldönthetők a viedoszobából is.