A testület bejelentette, hogy 2028-tól az olimpiai sportágak női versenyein csak a biológiailag a női nemhez tartozó sportolók indulhatnak.

A jogosultságot mindenkinek csupán egyszer kell megszereznie, és az a Los Angeles-i olimpián lép hatályba.

Kirsty Coventry, a NOB elnöke a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a döntést orvosok véleménye alapján hozták. „Az olimpián egy egészen apró különbség is dönthet a győzelem és a vereség között” – mondta. Majd hozzátette:

„Nem lenne tisztességes, ha biológiai férfiak versenyeznének a nők között. Ráadásul egyes sportágakban ez még veszélyes is lehet.”

Az, hogy valaki biológiailag a női nemhez tartozik-e az Y kromoszóma, nemet meghatározó, SRY génjének megléte, vagy hiánya alapján fogják megállapítani. A vizsgálatot nyálból, vagy a száj nyálkahártyájáról vett minta alapján végzik majd. Mindenkit, akinek a szervezetében nincs SRY gén, végérvényesen nőnek kell tekinteni. „Amennyiben nincs ok feltételezni, hogy a negatív eredmény téves, ez egy életre szóló bizonyság lesz” – tette hozzá a bizottság elnöke.

Azok a sportolók akiknek szervezetében kimutatható az SRY gén „továbbra is versenyezhetnek minden más kategóriában. Például indulhatnak férfiak között, vagy a vegyes, illetve a nyílt kategóriájú viadalokon, illetve olyan sportágakban, amelyek nem választják szét a versenyzőket nemek szerint” – magyarázta Kirsty Coventry.

A NOB eddig a különböző sportágak nemzetközi irányító testületeire bízta, hogy milyen szabályozást alkalmazzanak. Így aztán az atlétikában, az úszásban, a kerékpározásban és az evezésben meg is tiltották, hogy a bizonytalan nemi hovatartozású sportolók nőkkel versenyezzenek. Más sportágakban viszont megelégedtek azzal,

ha a transznemű nők csökkentették a tesztoszteronszintjüket.

A most meghozott döntés azonban végérvényesen lezárja a nemi fejlődési zavarokkal küzdő sportolók körüli vitákat is. A DSD (Disorders of Sex Development) olyan összefoglaló kifejezés, amely azokra az állapotokra utal, amikor a nemi szervek, a kromoszómák, illetve a hormonok fejlődése nem a tipikus férfi vagy női mintát követi. Például a női 800 méteres síkfutás kétszeres olimpiai bajnoka, Caster Semenya DSD-je azt jelenti, hogy XY, vagyis férfi kromoszómákkal rendelkezik.

Eddig az volt a szabályozás, hogy azok a DSD sportolók, akiknél nem ment végbe a férfi pubertás, versenyezhettek a nők között, amennyiben a tesztoszteronszintjüket bizonyos szinten tartották.

A BBC szerint a NOB mostani állásfoglalása rendkívül jelentős döntés, miután évekig bizonytalanság uralkodott a transznemű és a DSD-vel küzdő sportolók körül. A vita arról folyt, hogy a sportnak miként kellene egyensúlyt teremtenie a tisztesség, a biztonság, valamint a tolerancia között. A NOB határozatát támogatók azzal érvelnek, hogy a genetikai teszten alapuló megközelítést már sikerrel alkalmazták az atlétikában és az ökölvívásban. Az SRY teszt megbízható, kellően diszkrét és azt a sportorvosok többsége is támogatja.

Az ellenzők egy csoportja viszont éppen ebben a hónapban jelentetett meg egy cikket a British Journal of Sports Medicine című folyóiratban.

Ők „visszalépésnek és idejétmúltnak” bélyegezték az SRY eljárást, amelyről azt hangoztatták, hogy az sérti a sportolók emberi jogait. Úgy vélték, mivel az emberi szervezet rendkívül összetett, így a nemiség megállapítását nem szabadna egyetlen gén meglétére redukálni. Álláspontjuk alátámasztására felidézték, hogy a NOB az 1980-as években már használta az SRY géntesztet, de számos „téves pozitív” eredmény miatt 1990-es években kénytelen volt felhagyni azzal.

A NOB viszont a döntését azzal támasztotta alá, hogy

„a férfi nemiség teljesítményelőnyt biztosít minden olyan sportágban, ahol a testi erő és az állóképesség döntő jelentőségű”.

Ezt a véleményt osztja az amerikai elnök is. Donald Trump rendeletet adott ki, amely megtiltja a transznemű nőknek, hogy a hölgyek között versenyezzenek. Hozzá tette még, hogy az USA meg fogja tagadni a beutazási engedélyt azoktól a transznemű sportolóktól, akik a 2028-as olimpián akarnának részt venni.

A 2024-es párizsi olimpia talán legnagyobb vitáját az algériai Ímán Halíf váltotta ki. Úgy tudott aranyérmet szerezni női váltósúlyú ökölvívásban, hogy egy évvel korábban, a bizonytalan nemisége miatt kizárták a világbajnokságról. Az eset egyik legnagyobb kárvallottja Hámori Luca magyar bokszolónő volt.

Korábban a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) ugyancsak eltiltotta a női versenyektől a tajvani Lin Jü-tinget is. Viszont a múlt héten bejelentették, hogy ő mégiscsak versenyezhet a hölgyek között, miután egy teszttel igazolta a nemi hovatartozását.

Címképünkön Caster Semenya dél-afrikai atlétanő