Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Segítők a XVIII. NN Ultrabalaton futóverseny második napján, a balatongyöröki szakaszon 2024. május 4-én.
Nyitókép: Segítők a XVIII. NN Ultrabalaton futóverseny második napján, a balatongyöröki szakaszon 2024. május 4-én. MTI/Katona Tibor

Ebben a számban is a Balaton futott be elsőnek

A legnagyobb hazai futóeseményeken idén rekordszámban indultak külföldiek.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint a sportturizmus a globális turisztikai ágazat egyik leggyorsabban növekvő ágazata, a futóturizmus pedig a sportturizmus egyik leggyorsabban növekvő ágazatává vált világszerte. A külföldi sportturisták viszonylag magas vásárlóereje, valamint a futóeseményen és egyes turisztikai tevékenységekben való részvételük jelentős gazdasági előnyökkel jár a rendezőváros számára.

Az idei nagyobb futóesemények közül a Telekom Vivicittá 12 távján több mint 23 ezren álltak rajthoz, 102 országból több mint 2200-an érkeztek a versenyre.

A Wizz Air Budapest Félmaratonon a 13 500 nevező között több mint 3 ezer külföldi futó volt. Az eseményre közel 30 országból jöttek indulók Budapestre.

Az Ultrabalaton résztvevőinek száma meghaladta a 25 ezret, a különleges megmérettetésre 26 országból érkeztek versenyzők.

A Spar Budapest Maraton 30 ezer résztvevőjéből 6300 volt a külföldi, akik 107 országot képviseltek. A viadal korábbi rekordja 2019-ben született, amikor 90 ország 5125 sportolója indult.

Balatongyörök, 2024. május 4.
Versenyzők a XVIII. NN Ultrabalaton futóverseny második napján, a balatongyöröki szakaszon 2024. május 4-én.
MTI/Katona Tibor
Versenyzők a XVIII. NN Ultrabalaton futóverseny második napján, a balatongyöröki szakaszon 2024. május 4-én. MTI/Katona Tibor
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×