2026. szeptember 11. és 13. között a budapesti Nemzeti Atlétikai Központban rendezik az atlétikai világdöntőt, amely az első ilyen esemény lesz a sportág történetében. Az összdíjazás 10 millió dollár lesz, amely összegből mind a 360 sportoló részesül. A győztesek markát versenyszámonként 150 ezer dollár üti majd. A világ legjobb atlétái 28 versenyszámban versenyeznek a magyar fővárosban három estén keresztül, hogy megküzdjenek a bajnokok bajnoka címért. A program 16 szakág 26 versenyszámából (16 futó, valamint 10 ugró- és dobószámból), illetve két váltóból áll, amelyek egyike az új vegyes 4x100 méteres váltó.

Az eseményt bemutató sajtótájékoztatón Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke úgy fogalmazott: „ez az új, globális esemény sorsfordító lesz mind a sportágunk, mind pedig sportolóink számára. Úgy szeretnénk szurkolóinknak az atlétikát megmutatni, ahogyan azt még soha nem látták. Sportágunk legjobbjainak elitje fog fej fej mellett versenyezni egy szenvedélyes, pörgős, hangokkal, fényekkel és innovációval teli sportfesztiválon.”

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár az InfoRádióban elmondta: a nemzetközi szövetség kereste meg a magyar sportirányítást és Budapestet, hogy rendezze meg a 2026-ban debütáló atlétikai világdöntőt, ami szerinte egy újabb elismerése a 2023-as sikeres budapesti vb-rendezésnek. Kiemelte, hogy egy olyan esemény házigazdája lesz a magyar főváros, amilyenre még nem volt példa a sportág történetében, és úgy véli, jót fog tenni az atlétikának ez a forradalmi újítás. Mint fogalmazott, bizakodva álltak ehhez az együttműködéshez, amit véleménye szerint nagyban megkönnyít az a tény, hogy kiváló a kapcsolat Sebastian Coe, az általa vezetett nemzetközi szövetség és a magyar sportirányítás között.

Az államtitkár hozzátette: úgy ültek le tárgyalni a nemzetközi szövetséggel a világdöntőről, hogy rögtön az elején jelezték,

nagyon fontos számukra, hogy a magyar atlétika, illetve a magyar versenyzők is profitáljanak ebből az eseményből.

„A tárgyalásoknál elsődleges célunk volt, hogy érvényt tudjunk szerezni a magyar sportolóknak. Szerintem ez sikerült, hiszen nem titok, hogy az eredeti tervekben sem a kalapácsvetés mint versenyszám, sem a szabadkártya fogalma nem szerepelt. Végül kérésünknek eleget téve mind a kettőt elfogadta a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, ami hatalmas dolog” – fejtegette Schmidt Ádám.

Bízik benne, hogy az olimpiai ezüstérmes Halász Bence mellett más magyar kalapácsvetők is eljutnak arra a szintre az olimpiai ciklus felénél, hogy megmutathassák magukat a 2026-os világdöntőn. Abban is reménykedik, hogy a futószámokban is lesznek olyan magyarok, akik megközelíthetik a világ legjobbjait, illetve számukra egy jó lehetőség lesz a szabadkártya, amely biztosítja a magyar versenyzőknek az indulást az elődöntőkben. Szerinte ez motiválóan hat majd a magyar fiatalokra, akik világsztárokkal mérettethetik meg magukat.

Schmidt Ádám megerősítette: a kiírás és a nemzetközi szövetség elvárása szerint

a világ legjobb atlétái érkeznek majd Budapestre 2026 őszén, vagyis három év után újra világsztárokat láthat a magyar közönség a Nemzeti Atlétikai Központban.

Sebastian Coe mellett a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ügyvezető igazgatója, Jon Ridgeon is ígéretet tett erre. Az államtitkár szerint sportszakmailag egy nagyon erős, magas színvonalú verseny várható, amelyre a vb-hez, az Eb-hez vagy a Diamond League-sorozathoz hasonló mezőny gyűlhet össze. Mint fogalmazott, kevés alkalom van arra, hogy a legjobbak legjobbjai egy helyen jelenjenek meg, a 2026-os budapesti világdöntőn pedig ez megtörténik majd, hiszen a nemzetközi szövetség garantálja ezt.

Felidézte, hogy a 2023-as budapesti világbajnokság is rengeteg magyarnak „nyújtott felejthetetlen élményt” kilenc napon át nagyon sűrű délelőtti, délutáni és esti programmal, ezzel szemben a 2026-os világdöntő programja rövidebb lesz és jóval pörgősebben zajlanak majd az események három estén keresztül, de úgy véli, éppen ettől lesz izgalmasabb és talán jobban élvezhetőbb. Schmidt Ádám reméli, hogy felejthetetlen élményekben két év múlva sem lesz hiány.

Megnyílik a Nemzeti Atlétikai Központ a civilek számára is

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ területén befejeződtek azok az átalakítások, melyeket bejelentettek a 2023-as vb után, így november 30-tól a nagyközönség, illetve a sportolni vágyó civilek számára is megnyitják a létesítmény kapuit. Schmidt Ádám nemrég az uniós soros elnökség budapesti csúcstalálkozójának keretében, a sportminiszterek közötti találkozót megelőző estén részt vett egy közösségi futáson a sportkomplexumban, és saját elmondása szerint nagyszerű élményben volt része. Mint fogalmazott, „ha valaki egyszer megtesz egy panoráma futókört a létesítményben, utána belső kényszere lesz arra, hogy minél előbb visszatérjen”.

Bár a mostani időjárás nem feltétlenül ideális a szabadtéri sportolásra, az államtitkár azért reménykedik benne, hogy sokan ellátogatnak a Nemzeti Atlétikai Központba. Hozzátette:

tavasszal, amikor beköszönt a jó idő, sok-sok programot szervez majd a létesítménybe a sportállamtitkárság, amivel a mozgásra és a sportolásra szeretnék ösztönözni az embereket.

Mindemellett azt is fontosnak tartja, hogy a kultúra is megjelenjen a létesítményben, és ennek érdekében folyamatosan egyeztetnek a szaktárcával, úgyhogy nem csak sportprogramok lesznek majd a Nemzeti Atlétikai Központban. „Nagyon sok nívós eseményt tervezünk ide a jövőben, ahol a tartalmas, sporton túlmenő kikapcsolódás is garantált lesz. Mindent megteszünk azért, hogy az év 365 napjából minél több napon megteljen élettel ez a csodálatos teljesítmény” – mondta Schmidt Ádám.