Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Madrid, 2018. július 23.Andrij Lunyin ukrán kapust, a Real Madrid új játékosát bemutatja Florentino Pérez klubelnök a spanyol futballcsapat madridi otthonában, a Santiago Bernabeu Stadionban 2018. július 23-án. (MTI/EPA/Zipi)
Nyitókép: MTI/EPA/Zipi

Real Madrid-elnök az Aranylabda-szavazásról: nem jó ez így

Szerinte nem győzhetett volna Rodri, ha nem szavaznak nevenincs újságírók futball nélküli országokból.

A Real Madrid futballklub elnöke, Floretino Perez szerint változtatni kellene az Aranylabda-szavazás folyamatán.

A spanyol sztáregyesülettől senki sem jelent meg az október 28-án rendezett párizsi ünnepségen, mivel néhány órával a gála előtt kiszivárgott, hogy nem a madridiaknál játszó brazil Vínicus Junior, hanem a Manchester Cityt erősítő, spanyol Rodri kapja a futballvilág legnagyobb egyéni elismerését.

Perez a klub közgyűlésén kiváló és szeretett játékosként beszélt Rodriról, de kijelentette, hogy ez nem történhetett volna meg, ha nem szavazhatnak teljesen ismeretlen újságírók olyan országokból, ahol akár egymilliónál is kevesebben élnek. Megjegyezte, Uganda, Namíbia, Albánia vagy Finnország voksai nélkül Vinicius győzött volna.

"A rendszernek meg kell változnia, és el kell ismerni azokat az embereket, akik a presztízsüket kockáztatják a szavazataikkal" - nyilatkozta Perez.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×