Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós

Elhunyt az olimpiai bajnok, a korábbi labdarúgó szövetségi kapitány

Életének 85. évében elhunyt Komora Imre kétszeres válogatott, Eb-bronzérmes, olimpiai bajnok labdarúgó. Edzőként három bajnoki címet nyert a Bp. Honvéddal, s rövid ideig irányította a válogatottat is.

Komora Imre 1940. június 5-én Budapesten született. Pályafutását a legnagyobb szombathelyi klubban kezdte, amely egy ideig még a Lokomotiv, majd a Törekvés nevet viselte, majd visszakapta a Haladás elnevezést.

1959 májusában írt róla először hosszabban a Népsport: „Komora Imre két alkalommal már szóhoz jutott a szombathelyi NB l-es csapatban, de tulajdonképpen ez volt az a mérkőzés, amelyen tehetsége valóban kibontakozott. Pedig a fiatal fiú nem kis feladatra vállalkozott. Vállalta a Diósgyőr elleni játékot, s fél nappal később, hétfőn délelőtt, egy másik, sokkal fontosabb vizsgán kellett helytállnia: írásbeli érettségit tett a Szombathelyi Közgazdasági Technikumban. S a szorgalmas, szerény sportoló ezt az akadályt is bizonyára biztosan vette és bebizonyította, hogy a labdarúgó NB I mellett az életre is megérett…”

1961 nyarán került a Bp. Honvédhoz, ahol aztán játékos-pályafutása végéig játszott. Alighanem a legszívesebben a Bozsik, Tichy, Komora belsőhármas tagjaként szerepelt, 278 bajnoki meccsével manapság tizenkettedik a kispesti klub örökranglistáján. Előkelő helyen áll a szerzett gólok számát tekintve is: tizennegyedik. A Honvéddal játékosként elért legnagyobb sikere a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerése volt, 1964-ben.

Kétségtelenül az volt pályafutása legsikeresebb idénye, hiszen harmadik lett az A-válogatottal a spanyolországi Eb-négyesdöntőben, s olimpiai bajnok Lakat Károly irányításával Tokióban. Klubjával bajnoki ezüstöt nyert, az MNK-győzelem mellett.

Két válogatottsága közül a másodikra 1968-ban, a szovjetek elleni Eb-negyeddöntőben került sor. Balszerencséjére mindkét mérkőzést elveszítette a válogatott. 1972-es visszavonulása után is maradt a katonaklubnál, szakosztályvezetőként tevékenykedett, majd 1982 és 1986 között vezetőedző volt.

Sikerei a klubtörténet legsikeresebb edzőjévé emelték, három bajnoki címet nyert, egyszer a Magyar Népköztársasági Kupa győztese is lett. (Évtizedekig ő volt a Honvéd egyetlen olyan legendája, aki játékosként és edzőként is megnyerte az országos kupát. 2020-ban csatlakozott hozzá Pisont István.)

1986 őszén három mérkőzésen betöltötte a szövetségi kapitányi posztot is. Utána menedzserként segítette akkori veje, Détári Lajos pályafutását, majd a pireuszi Olympiakosz technikai igazgatója is volt (1989–1990). A kilencvenes években két periódusban ismét vezetőedzőként dolgozott (1997–1998, 1999), illetve a klubigazgatói tisztséget is betöltötte Kispesten.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×