2023-ban felmérték azt, hogy a különböző sportági szövetségek milyen nemzetközi sporteseményt szeretnének Magyarországon megrendezni. A felmérés azt hozta ki, hogy körülbelül tízszer annyiért rendeznének a szövetségek versenyeket, mint amire pénz rendelkezésre áll.

"Tudatos döntés volt Schmidt Gábor helyettes államtitkárral közösen, hogy 2024 első felében, az első hat hónapban olyan rendezvényeknek biztosítsunk forrást, amelyek összefüggésben vannak az olimpiával, magyarul kvalifikációs események, sorozatok. Szerintem az elmúlt három hónap tapasztalata, hogy ez jó döntés volt" – vélekedett az InfoRádióban Schmidt Ádám sportállamtitkár.

Példaként említette a férfi és a női kézilabda-válogatott pótselejtezős kijutását hazai helyszínen, szerinte hatalmas sportdiplomáciai siker volt, hogy sikerült Magyarországra hozni ezeket a tornákat, ami nélkül nem biztos, hogy meglett volna a kvóta. Elsőként a végül épphogy, de sikertelenséget hozó női kosárlabdatornát hozták "haza".

A szövetségek minden forrást megkaptak már az év elején a sikeres felkészüléshez,

Schmidt Ádám ismeretei szerint ez korábban nem volt bevett gyakorlat.

"Nehéz úgy egy felelős vezetőnek döntéseket hoznia januárban, hogy nem áll még rendelkezésre az az évi forrás. Különböző finanszírozási problémákat is felvethet ez, és ez is egy tudatos döntés volt. Nyilván ebben nagy segítségünk volt az is, hogy Schmidt Gábor a kajak-kenu szövetségből mint szövetségi vezető érkezett meg a sportirányításba, és ő pontosan a bőrén érezte azt, hogy milyen nehézségeket jelent, ha március-áprilisban kapják meg az adott évi támogatást" – magyarázta az államtitkár. Hozzátette: 46 olimpiai sportág sorsát sikerült így e téren elrendezni, ebből fizettek edzőtáborokat, edzéslehetőségeket, edzőket is, valamint kiemelt egyesületeknek is jutott a pénzből.

Az olimpiai eredményességről azt mondta, nehéz erről beszélni, de azért nagyon is optimista. "Nagyon szeretném, ha nagyon jól sikerülne az olimpiai magyar szereplés, de azért azt látjuk, hogy önmagában az, hogy a sportolók kvótát szerezzenek az olimpiai játékokra, már hatalmas teljesítmény, és ahhoz is világklasszis sportolónak kell lenni, mert

egyre több ország, egyre több sportoló szeretne kvalifikálni, hovatovább az olimpián részt vevő sportolói létszám folyamatosan csökken, illetve a sportágak is cserélődnek, amiben sokszor mi nem feltétlenül érezzük győztesnek magunkat.

Ebből adódóan szerintem nagy dolog az, ha elérjük a kétszázhoz közeli kvótaszámot, és a mai legmagasabb szintű sportban az olimpián szereplő és ott döntőbe jutó sportolók között olyan nüanszok döntenek, amelyek előre kiszámíthatatlanok" – ecsetelte, és példaként azt mondta, egy kapufán csattanó labda is dönthet arról, hogy egy csapat a 7. helyért vagy a döntőben szerepel később.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy minden pontszerző helyet is nagyon meg kell becsülni, mi több, minden döntőbe jutást is, és ha ezekből aztán érem lehet, akár a legcsillogóbb is, akkor azt pedig külön nagy hálával kell majd köszönteni.