Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Keszthelyi Rita (k) és az új-zélandi Bernadette Doyle (b) a női vízilabdatorna csoportkörének 1. fordulójában játszott Magyarország - Új-Zéland mérkőzésen a dohai vizes világbajnokságon 2024. február 4-én.
Nyitókép: Keszthelyi Rita (k) és az új-zélandi Bernadette Doyle (b) a dohai vizes világbajnokságon 2024. február 4-én. MTI/Kovács Tamás

Vizes vb - Vége az első magyar pólómérkőzésnek

Magyarország - Új-Zéland: a végeredmény 19-8.

Győzelemmel kezdte szereplését a csoportkörben a magyar női vízilabda-válogatott a dohai világbajnokságon: Mihók Attila és Cseh Sándor együttese a vasárnapi nyitányon 19-8-ra nyert Új-Zéland ellen.

A magyar csapatban a rekordot jelentő kilencedik vb-jén szereplő kapitány, Keszthelyi Rita ötször, Gurisatti Gréta pedig hatszor volt eredményes. A magyarok kedden Szingapúr ellen folytatják.

A tornán két olimpiai kvótát osztanak ki, a magyaroknak még nincs párizsi indulási joguk.

Eredmény:

vízilabda, női torna, csoportkör, 1. forduló:

C csoport:

Magyarország - Új-Zéland 19-8 (5-2, 4-2, 2-1, 8-3)

gólszerzők: Gurisatti 6, Keszthelyi 5, Leiemter, Parkes 2-2, Rybanska, Szilágyi, Garda, Mahieu 1-1, illetve McDowall 4, Gault, Doyle, Milicich, Nicholson 1-1

A szakmai stáb a magyarok 15 fős keretéből Vályi Vandát és Horváth Brigittát nem nevezte az első találkozóra.

Az erőviszonyok alapján nem lehetett kérdés, hogy a magyarok győzelemmel kezdik majd a tornát, tavaly nyáron, a fukuokai vb-n 23-5-re diadalmaskodtak riválisuk felett.

Az új-zélandiak ugyan a találkozó elején még egyenlítettek kétgólos hátrányból, de a magyarok gyorsan megtörték a lelkesedésüket és 5-2-vel fordultak, betalált a kilencedik világbajnoki szereplésével világrekorder Keszthelyi Rita is.

A folytatásban is a magyarok akarata érvényesült, elsősorban Gurisatti Gréta villogott, aki a januári Európa-bajnokság csoportkörében a horvátok elleni összecsapáson szenvedett szemsérülést, ami a négy gólja alapján úgy tűnt, hogy már a múlté.

A harmadik negyedben mindkét gárda rendkívül sok hibával játszott, a kapusoknak még csak igazi bravúrt sem kellett bemutatniuk. Mihók Attila időkéréssel próbálta rendezni a sorokat, de így is öt és fél percet kellett várni a játékrész első góljára, amit Garda Krisztina szerzett. A negyed felétől ekkor már Neszmély Boglárka tempózott a magyar kapu előtt Magyari Alda helyett.

Ugyan a találkozó ekkor már eldőlt, az új-zélandiak a záró nyolc percben is többször gondot okoztak a magyaroknak, akik aztán a hajrában "megszórták" riválisukat és magabiztosan nyerték az összecsapást.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×