Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Keszthelyi Rita (b) a női vízilabda világliga szuperdöntő negyeddöntőjében játszott Spanyolország-Magyarország mérkőzésen Athénban 2021. június 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Panagiotis Moschandreou

Megkezdi utolsó harcát az olimpiai kvótáért a női vízilabda-válogatott

Az Új-Zéland elleni csoportmeccsel vasárnap megkezdi Dohában világbajnoki szereplését a magyar női vízilabda-válogatott, amely az olimpiai kvóta megszerzéséért indul harcba.

A női együttes múlt nyáron a Fukuokában rendezett világbajnokságon a hatodik helyen zárt, ezt követően menesztették posztjáról a csapattal Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes és világbajnoki második Bíró Attila szövetségi kapitányt, akinek a helyére rendhagyó módon társkapitányok érkeztek Mihók Attila és Cseh Sándor személyében.

A két szakembernek mindössze néhány hónapja volt, hogy felkészítése az együttest a januári, eindhoveni Európa-bajnokságra, melyen végül csak ötödik lett gárda, és így most a világbajnokság az utolsó esélye arra, hogy kijusson Párizsba.

Az együttesnek nem lesz könnyű dolga, hiszen a papírforma szerint a negyeddöntőben az olimpiai bajnok amerikai vagy a címvédő és hazai környezetben Európa-bajnok holland csapattal találkozhat, de az erőviszonyok alapján jó esély van rá, hogy a vb-n kiosztásra kerülő kettőből legalább az egyik kvóta az 5-8. helyért sorra kerülő rájátszásban talál majd gazdára. A párizsi indulásért a magyaroknak várhatóan Olaszországot vagy Kanadát kell megelőzniük. A női válogatott a csoportküzdelmek során még Szingapúrral és Ausztráliával csap össze.

A világbajnokságok történetében 1986 óta rendeznek női tornákat is, a 16 viadal közül ötször nyertek érmet a magyarok, 1994-ben és 2005-ben diadalmaskodtak, 2001-ben és 2022-ben másodikok lettek, míg 2013-ban bronzérmesként zártak. Az első hét vb-n ugyan háromszor is dobogón állt a gárda, a legutóbbi kilenc alkalomból viszont ezt csak kétszer sikerült.

A csapat tizenhárom tagja ugyanaz, mint legutóbb, Fukuokában, most Kuna Szonja élete első világbajnokságán szerepel, míg Horváth Brigitta 2019 után játszhat ismét vb-n.

A csapatkapitány Keszthelyi Rita sporttörténelmet ír majd, ugyanis ő lesz a sportág első női játékosa, aki kilenc világbajnokságon ugrik medencébe.

A magyar és az új-zélandi válogatott története során eddig háromszor találkozott egymással világbajnokságon, 2019-ben 17-6-ra, 2007-ben 17-7-re, tavaly pedig 23-5-re nyertek a magyarok

A találkozó - melyet az M4 Sport élőben közvetít - közép-európai idő szerint vasárnap 13 órakor kezdődik vasárnap.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×