Az Atomerőmű SE versenyzője Vejen-Koldingban összesen háromszor állhatott fel a dobogóra: a klasszikus távon (24,3 km) és párosban (24,3 km) első lett, a rövidkörös (3,4 km) futamban pedig másodikként zárt.
„Ezt az évet pihenősebbre szerettem volna venni, ám ha már kijutottam a világbajnokságra, jól akartam szerepelni. Nagyon izgulós vagyok, de most nyugodtabban álltam neki a viadalnak, kellemes izgalom volt bennem. Nagyon jól sikerült a verseny, elégedett vagyok magammal” – mondta az MTI-nek Kiszli Vanda.
„A rövidkörös versenyt nem érzem magaménak, azt ráhangolásnak tekintem. Ezen a távon gyorsnak kell lenni, én nem vagyok az. A svéd lány megérdemelten nyert, gyors és ügyes is. Utólag azt mondom, voltak hibáim, bizonyos dolgokat másként csinálnék, de nincs gond ezzel az ezüstéremmel” – értékelte teljesítményét.
Kiszli Vanda párosban Kőhalmi Emesével lett világbajnok.
„Kicsit féltem a párostól, mert nem sokszor ültünk össze, és néha az edzéseken is szenvedtünk. A világbajnokságon az első két körben elzsibbadt a lábam, a futásnál nem is éreztem a jobb lábamat. De a vb-ken túllépünk a fájdalmakon, most is az adrenalin vitt előre. A társam, Emese meg is kérdezte, hogy jól vagyok-e, és a verseny után a többiek mondták, észrevették, hogy furcsán állt a lábam, furcsán léptem. A futás alatt kimozoghattam a zsibbadást, és amikor újra hajóba ültünk, elmúlt ez az érzés. Sebességben mi voltunk a legjobbak, nagyon örültünk az aranyéremnek” – emlékezett vissza.
A kajakos azt mondta: most teljes erőből pihenni fog két hónapig.
„Kikapcsolódásként biztos sokat sütök majd, ugyanis elkezdtem egy cukrásztanfolyamot is. A család mindig várja, hogy süssek. Elsősorban kelt tésztákat, kalácsot szeretek sütni, valamint macaront, amit nehéz elkészíteni, de számomra élvezet ezzel foglalkozni” – árulta el.
Arra a kérdésre, hogy a kilencedik után megcélozza-e a tizedik vb-aranyat is, a sportoló a következőt válaszolta:
„Nem a tizedik aranyra hajtok. Decemberben harminc éves leszek, ami egy átlagembernél nem sok, de egy élsportoló teste már másként működik, több idő kell a regenerálódásra. Amíg örömömet lelem a kajakozásban, és a család is támogat, addig csinálom.”
