Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választáson a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák egyike Budapesten a Nemzeti Választási Irodában 2020. október 15-én. Sértetlennek találta az urnákat ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kijelölt tiszaújvárosi szavazatszámláló bizottság a voksokat 16-án számolja meg, de ezek érdemben már nem befolyásolják az eredményt. A voksolást Koncz Zsófia (Fidesz-KDNP) nyerte.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A kormány átalakítaná a választási törvényt - itt a javaslat

A változtatás az önkormányzati választást megelőző egyéves időszakra vonatkozik. Egyebek mellett módosítanának a kompenzációs listás szabályokon, ez érintené a fővárosi kerületeket is.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott kormányzati törvénymódosító javaslat szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt - írta a Magyar Nemzet a honlapján.

A változtatás az önkormányzati választást megelőző egyéves időszakra vonatkozik (a következőt 2024-ben rendezik, épp szerdán derült ki, hogy mikor). A tízezer lakosúnál nagyobb településeken pedig az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kellene állítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott, a portál birtokába jutott törvénymódosító javaslat szerint az önkormányzati választás tavaszi időpontjához igazítaná a részletszabályokat a kormány.

Az eljárási szabályok eddig az őszi választáshoz képest határozták meg, hogy meddig lehet időközi választást tartani. Ez módosulna, tekintettel arra, hogy korábban arról döntött a parlament: az európai parlamenti (EP-) választással egyidejűleg lesznek az önkormányzati választások 2024-ben.

Mindezzel egyébként a kormánypártok számításai szerint 9-10 milliárd forintot spórol az állam.

A módosító javaslat szerint

a már kiírt választások közül azokat tartják meg, ahol a kampány már elkezdődött, tehát 50 napnál kevesebb van hátra az időpontig.

A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján jelenleg 15 településen várható valamilyen időközi választás, és ezek közül nyolcat biztosan megtartanak - közölték.

A törvény kihirdetésétől függően ez azt is jelentheti, hogy nem lesz időközi ott, ahol május 27-én indulna a kampányidőszak. Ilyennek nevezték például Budapest XII. kerületét, ahol a Vágó István (DK) halála miatt megüresedett mandátum betöltéséről szavaznának a hegyvidékiek.

A lap birtokába jutott indítvány szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt.

A módosítás kiterjed arra is, hogy

tízezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak vagy pártszövetségnek, ha kompenzációs listát akar állítani. Ugyanez a szabály érvényesülne a budapesti kerületekben,

ahol kompenzációs listája annak a jelölőszervezetnek lehetne, amely a kerületek kétharmadában polgármesterjelöltet állított.

Ez egyébként igazodik az országgyűlési választásra érvényes szabályhoz - jegyzi meg a lap.

Ugyancsak szerepel a javaslatban - összhangban az országgyűlési választási mintával -, hogy a fővárosi kompenzációs listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az így megszerezhető mandátumok száma.

A törvénymódosításról a Magyar Nemzet információi szerint jövő kedden szavaz majd a parlament, és az a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×