Az FC DAC 1904 megnyerte Szlovákiában az alapszakaszt, és a rájátszás első köre után már négy ponttal vezet a Slovan Bratislava előtt. A dunaszerdahelyi csapat története első bajnoki címét nyerheti meg idén, a klubtulajdonos Világi Oszkár egyelőre nem gondol a bajnokság végére.

Az NBI.hu interjút készített a magyar üzletemberrel. A legfontosabb részeket emeltük ki ebből.

Mit jelentene ön, illetve a DAC számára egy bajnoki cím?

Óriási eredmény lenne, hiszen sohasem volt még bajnok a DAC. Nagy esemény és nagy öröm lenne, de szeretnék két lábon a földön maradni. Vasárnap játszunk a Besztercebányával, azt a meccset meg kell nyerni (a DAC vasárnap 3-2-re megnyerte a mérkőzést – a szerk.), és aztán meg jön a következő. Aztán ha ünnepelni kell, akkor majd eldöntjük, hogy hogyan ünnepeljünk, mennyien leszünk ott.

Milyen viszonyban van a Ferencvárossal a klub, és valódi segítség-e, hogy kölcsönjátékosokat vethet be Adrian Gula edző?

A két klub között közeli a kapcsolat szurkolói szinten is, hiszen sok Fradi-drukker jár a meccseinkre. De elmondható, hogy más magyar csapatokkal is jó viszonyban vagyunk, hiszen játékost igazoltunk a Honvédtól, a Pakstól, edzőt szerződtettünk Kisvárdáról. Szánthó Regő megszerzésére opciós jogunk van, Zeljko Gavric megszerzéséről pedig tárgyalni fogunk. Gavric a Ferencvárosban nem játszott, nálunk igen, így jobb helyzetbe került a karrierje. Örülnénk, ha maradna, de ez már átigazolási kérdés lesz.

Jelenleg a MOL Fehérvár (15,95 millió euró) és a Puskás Akadémia (14,78) játékosainak az összértéke is nagyobb, mint a DAC-é (11,63), de a Ferencvárosé jóval magasabb (43,75). Mennyire fontosak ezek a számok abból a szempontból, ha összevetjük a dunaszerdahelyi csapatot az NB I jó anyagi helyzetű csapataival?

Egy futballista annyit ér, amennyiért el lehet adni. Mi jellemzően drágábban adjuk el a játékosokat, mint amennyire taksálják őket. De számunkra nem is ez a fontos, sokkal inkább az, hogy a filozófiánk alapján jól tudjunk működni. Amikor Marko Divkovics 22 évesen a dán Bröndbyhez igazolt tőlünk, 120 első osztályú meccs volt a háta mögött, alig múlt 18, amikor már élvonalbeli játékos volt DAC-színekben. Ami számunka a piaci értéknél fontosabb, hogy játéktudásban, csapatszellemben erős futballistává válhassanak a játékosaink.

Schäfer András számára remek választás volt a DAC, hiszen topligába tudott igazolni Dunaszerdahelyről. Terveznek hasonló kaliberű magyarokat szerződtetni?

Schäfernek volt egy olaszországi átigazolása, és onnan hoztuk vissza. Egy kvázi kudarc után András nálunk megkapta a bizalmat, és ennek lett az eredménye, hogy Németországba tudott szerződni.

A DAC-Slovan kezdőrúgását Marco Rossi végezte el. Milyen emlékei vannak a magyar kapitányról, akivel bronzérmet tudott nyerni a klub?

Szeretjük Marco Rossit, és úgy érzem, Marco Rossi is szeret bennünket. Bajnokságot nyert a Honvéddal, és utána érkezett hozzánk, ami nem egy szokványos dolog. A DAC akkor nem volt éppen a legerősebb csapat, de Rossi képes volt összerázni, behozta a professzionalizmust, amit azóta is érez a klub.

Milyen megfontolásból vásárolta meg egy éve a Győri ETO FC-t?

Egymástól mindössze 40 kilométerre van a két klub, mégsem vagyunk egymás konkurenciái, de könnyen tudunk együttműködni a fiatalok kinevelésében. Szeretném, ha szimbiózisban élne a két klub, és közös erővel sikereket érne el mindkét fél. Az NB II-ben nézik, mennyi fiatal hány játékpercet futballozik, és ebben az összevetésben a Győr messze a legjobban teljesített ősszel. A lista második helyezettjénél 30 százalékkal több játékpercet kaptak a győri fiatalok, az utolsó nyolc csapat pedig együttvéve sem játszatta annyi ideig a fiataljait, mint mi. Vannak, akik türelmetlenek, de ahhoz idő kell, hogy a Győr infrastrukturálisan, szervezettségben és játéktudásban is a megfelelő szintre jusson.

Kalmár Zsolt vezére a DAC-nak. Nem tart attól, hogy ő is eligazol idővel?

Zsolttal megegyeztünk. Arra számítunk, hogy itt marad velünk, és együtt fogjuk építeni ezt a klubot. A családja Győrben él, ez az a közeg, amelyben szeretne továbbra is maradni, és mi örülünk, hogy ez így alakult. Tudni kell, hogy hosszú hónapokon át segítettük Zsoltot, amikor megsérült, a visszatérésében is mindig támogattuk. Zsolt és a klub kapcsolata több, mint egy szerződés. Így bármi is történik, azt közösen gondoljuk végig. Zsolt már a DAC-nak a része, az egyik szimbóluma, és ezt ő is így érzi hál’istennek.

Mi a titka a DAC-nak, hogy nagyon sokan életük egyik nagy futballélményeként tekintenek egy dunaszerdahelyi mérkőzésre?

Két szó a titok: a közösség és a szeretet. Ettől vagyunk annyira meghatóak, bárki idejön, mindenkit megérint a DAC-hangulat, aminek az említett két szó az alapja. Mindenki a klubért él, és ez nemcsak a stadionban, hanem mindenhol megtapasztalható. Naponta élem meg, hogy mindenhol van DAC-szurkoló, az egész Kárpát-medencében.