1. Magyarország–Svédország 5-1 (1938. június 16.)

A franciaországi világbajnokság elődöntőjében a tornán addigra Holland-India és Svájc ellen is győztes magyar válogatott meglepetésre már az első percben hátrányba került Nyberg gólja után a magyar szövetségi kapitány, Nagy József által dirigált svédek ellen. Ám az MTK egykori balszélsőjének igaza lett, ő már a torna előtt megmondta: ha mind a két csapat eljut az elődöntőbe, ott a magyarok simán nyernek majd. Jacobsson öngólja után Titkos Pál és Sárosi György egy-egy, Zsengellér Gyula két gólt is szerzett. Sajnos, a világbajnoki döntőben aztán az olaszok 4:2-re nyertek, részben talán azért is, mert Dietz Károly szövetségi kapitány, Toldi Géza, Korányi Lajos és Turay József mellőzésével, nem a legerősebb tizenegyét játszatta.

2. Magyarország–Jugoszlávia 2-0 (1952. augusztus 2.)

A helsinki olimpia aranyának megnyerésével lett Aranycsapat Sebes Gusztáv válogatottja. A románok elleni selejtezőben – már Finnországban – volt a fináléig a legnehezebb dolga, aztán kiütötte az olaszokat, a törököket és a címvédő svédeket, majd miután 18:2-es álomgólaránnyal bejutott a döntőbe, 2:0-ra megverte a szintén a teljes A-válogatottjukkal felálló jugoszlávokat. Még az is belefért, hogy Puskás kihagyott egy tizenegyest… A hajrá hozott végül döntést, a csapatkapitány a 71. percben góllal javította hibáját, majd Czibor Zoltán állította be a végeredményt.

3. Olaszország–Magyarország 0-3 (1953. május 17.)

Aznap választást rendeztek Magyarországon, a Magyar Függetlenségi Népfront végül a szavazatok 98,2 százalékát megnyerve diadalmaskodott. De nem ez okozott este eufóriát, hanem a hír: a magyar futballisták, megtörve egy 28 éves rossz sorozatot, 1925 óta először nyerte olaszt földön a nagy mumus ellen, s nagyon közel kerültek az Európa-kupa megnyeréséhez. Az új, akkor még kapacitása után százezresnek (Stadio dei Centomila) nevezett arénában a magyarok elrontották az avatás örömét: Hidegkuti Nándor egy és Puskás Ferenc két góljával 3:0-ra nyertek.

4. Anglia–Magyarország 3-6 (1953. november 25.)

A XX. század mérkőzése, nem csak szerintünk, hanem az angolok véleménye alapján is. A magyar válogatott álomjátékkal diadalmaskodott, a gólokat Hidegkuti Nándor (3), Puskás Ferenc (2) és Bozsik József szerezték, ez azon ritka mérkőzések egyike volt, amelyen az Aranycsapat a klasszikussá lett, Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor összeállításban kezdett, a kapust, a Fekete Párducot a 78. percben Gellér Sándor váltotta. Anglia először kapott akkor ki hazai pályán nem brit vagy ír válogatottól, ahogyan egyszerűbben megfogalmazták, a kontinensről érkezett csapattól. Fél évvel később, 1954 májusában eljöttek az új Népstadionba. Még nagyobb verést kaptak, ahogyan vicc mondta itt tartózkodásuk időtartamára is utalva: „Egy hétre jöttek, 7:1-gyel mentek.” Ez azóta is az angol válogatott valaha volt legsúlyosabb veresége.

5. Magyarország–Uruguay 4-2 (1954. június 30.)

Jack Rollin, a World Soccer vezető munkatársa ezt a mérkőzést 1960-ban az addigi idők legjobb futballmérkőzésének nevezte, majd ugyanebben a lapban, már a XXI. században a negyedik helyre rangsorolták, az 1970-es olasz–nyugatnémet vb-elődöntő, az 1960-as Real Madrid–Eintracht Frankfurt BEK-döntő és a 2005-ös Liverpool–AC Milan BL-döntő után. Ez volt egyébként a magyar válogatott első hosszabbításos mérkőzése, s mindössze a második, amelyet dél-amerikai csapat ellen vívott. Az elsőt, három nappal korábban, ugyancsak megnyerte, mégpedig a brazilok ellen. Július 4-én aztán jött az a vereség, amely soha be nem hegedő sebeket ejtett, a 2:3 a nyugatnémetek elleni világbajnoki döntőben.

6. Magyarország–Dánia 3-1 (1964. június 20.)

A magyar válogatott a dánok legyőzésével harmadik lett a második ízben kiírt kontinensbajnoki sorozat végjátékában, a spanyolországi négyes döntőben. A spanyolok elleni bosszantó vereség után az 1960-as, római olimpia óta mumusnak számító dánok ellen Bene Ferenc szerezte az első gólt, majd Bertelsen egyenlítése után Novák Dezső a hosszabbításban elért két gólja hozta meg a Nemzetek Kupája, mai nevén az Európa-bajnokság bronzérmét a válogatottnak. Akkor szinte kudarcként élte meg a közvélemény és a sajtó, ma már tudjuk, micsoda siker is volt!

7. Magyarország–Brazília 3-1 (1966. július 15.)

Brazília 1954. június 27. és 1966. július 15. között veretlen maradt a világbajnoki mérkőzésein. Közben nyert két vb-aranyérmet, 1958-ban, Svédországban és 1962-ben, Chilében. De a két jelzett dátumon kikapott, mindkétszer a magyar válogatottól. A liverpooli Goodison Parkban a hatvanas évek „ezüstcsapatként” is emlegetett nagy magyar futballgenerációja a valaha volt legjobb játékával rukkolt ki, amelyen Albert Flórián megalapozta 1967-es aranylabdáját, a vb minden magyar meccsén gólt szerző Bene Ferenc belőtte varázslatos szólógólját, Farkas János pedig a vb-történelem egyik legszebb gólját zúdította a kétszeres világbajnok Gilmar kapujába.

8. Magyarország–Románia 2-1 (1972. május 17.)

Három mérkőzésből állt Illovszky Rudolf válogatottja számára az 1972-es Európa-bajnokság negyeddöntője. A románok ellen döntetlent hozott a budapesti (1-1), majd a bukaresti (2-2) mérkőzés is. Ha már akkor érvényben van az idegenben szerzett gólokkal kapcsolatos szabály, nem lett volna szükség a belgrádi rájátszásra – de azt csak később vezették be. Így az akkori Jugoszlávia fővárosában kellett megvívni a belgiumi négyes döntőért. Kocsis Lajos gólját Neagu még kiegyenlítette, ám a 87. percben Szőke István, a Ferencváros nemrégiben elhunyt jobbszélső „kilőtte” a tornára a válogatottat.

9. Magyarország–Brazília 3-0 (1986. március 16.)

A Mezey György és válogatottja nevével fémjelzett korszak legnagyobb diadala előtt félmillió jegyigénylés érkezett, végül a helyszínen 76 ezer szerencsés látta, ahogyan a világbajnoki selejtezőit addigra sikerrel megvívó, a nyugatnémeteket jótékonysági mérkőzésen Hamburgban 1-0-ra legyőző válogatott futball-leckét ad a mitikus tisztelettel becsült braziloknak. Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton egy-egy gólja hozta a 3-0-s diadalt, amely egy teljes generáció legnagyobb futballélményét jelentette.

10. Anglia–Magyarország 0-4 (2022. június 14.)

E sorba illeszkedik a keddi győzelem, amely a tétmérkőzésen aratott legnagyobb győzelmünk az angolok ellen. A háromoroszlánosok 1953. november 25., igen, a magyarok elleni 3:6 óta nem kaptak otthon négy gólt, 1928 óta nem szenvedtek pályaválasztóként ilyen súlyos vereséget. A feledhetetlen diadalt a Dibusz – Lang, Orbán, Szalai Attila – Fiola, Schäfer, Styles, Nagy Zsolt – Sallai, Szalai Ádám, Szoboszlai kezdő tizenegy, illetve a csereként beálló Nego, Nagy Ádám, Gazdag és Ádám érte el. A gólokat a duplázó Sallai Roland, valamint Nagy Zsolt és Gazdag Dániel érte el.