eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Lewis Hamilton, a Mercedes brit versenyzője halad az élen a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság abu-dzabi futamának rajtja után a Yas Marina versenypályán 2021. december 12-én. Az idényzáró futamon a címvédő és hétszeres vb-győztes Hamilton és Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője küzd a világbajnoki címért.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Forma–1: a szaúdi pálya veszélyességéről egyeztetnek a versenyzők

A címvédő holland Max Verstappen és a monacói Charles Leclerc szerint a Forma-1-es versenyzők hamarosan ismét megvitatják a múlt hétvégén rendezett, rendkívül ellentmondásos Szaúdi Nagydíj tapasztalatait.

"Szerintem egyértelműen ez a legveszélyesebb pálya az egész versenynaptárban" – mondta Sergio Pérez, a Red Bull mexikói pilótája vasárnap, miután életében először megnyerte az időmérő edzést.

Más versenyzők is panaszkodtak, hogy a pálya bizonyos szakaszai egyáltalán nem beláthatóak, néhány kanyaron pedig túlságosan nagy sebességgel kell áthajtaniuk. A szervezők a tavaly decemberi, első szaúdi futam után már végrehajtottak bizonyos módosításokat az aszfaltcsíkon, de Mick Schumacher látványos és súlyos balesete ismét rávilágított a veszélyekre.

A szombati időmérő edzés második szakaszában

a Haas német pilótája körülbelül 270 kilométer/órás sebességgel a falnak csapódott,

s noha nem sérült meg, kórházba szállították, és a futamon nem indulhatott.

"Amikor látunk egy ilyen balesetet, némileg megnyugszunk, mert az autók még ilyen sebességeknél is megvédenek minket. A FIA nagyszerű munkát végzett, nagyon biztonságos pilótafülkéket fejlesztettek. De tényleg megéri?" – tette fel a költői kérdést a Ferrari spanyol versenyzője, Carlos Sainz Jr.

A pénteki, második szabadedzés a tervezetthez képest 15 perccel később kezdődött, mert a húszi felkelők több helyen, köztük a pályától húsz kilométerre található olajfinomítónál is támadást hajtottak végre. Szombat délelőtt a Forma-1 irányítói és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) bejelentette, hogy a nagydíj hétvégéje az előzetes program szerint folytatódik, majd a versenyzők érdekvédelmi szervezete (GPDA) közölte, hogy tagjai több mint négy órán át, éjszakába nyúlóan egyeztettek a kialakult helyzetről.

A vasárnapi futam után a második helyezett Charles Leclerc úgy fogalmazott, ha megnyugszanak a kedélyek, mindenképpen meg kell vitatniuk újra a történteket. A futamgyőztes Max Verstappen kijelentette, az összes pilótának, a csapatfőnököknek és a vezetőségnek együtt kell tárgyalnia a jövőről.

Szaúd-Arábia 15 évre szóló szerződést írt alá, és a licencdíjak jelentősen hozzájárulnak a Forma-1 tulajdonosa, a Liberty Media bevételeihez. A szaúdi állam tulajdonában lévő Aramco vállalat az F1 egyik főtámogatója, egyben az Aston Martin csapat egyik főszponzora is. A McLaren istállónak a szaúd-arábiai állami befektetési alap (PIF) biztosít jelentős forrásokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×